ÁZBEJ KRISTÓF, KECSKÉS PÉTER, KOPPÁNY ATTILA

Interjú Ázbej Kristóf képzőművésszel

   1953. Budapest

   http://spiralsyn8society.free.fr/

 

 Mikor kezdtél el elektrográfiai alkotásokat létrehozni?

Fénymásológépekkel sporadikus módon már korábban, a nyolcvanas években is dolgoztam, de igazán intenzíven és nagy számban az ezredforduló után, számítógépen kezdtem ilyen jellegű munkákat létrehozni.

Miért szereted ezt a műfajt?

A személyi számítógép és a digitális képalkotás szoftvereinek sokasága radikálisan új eszközöket adott az alkotók kezébe. A legnagyobb kihívás mindig, hogy sikerüljön valami újat, az előzőekhez képest érdekesebbet, izgalmasabbat alkotni. Kézen fekvő volt tehát, hogy a digitális rendszerek varázsától vezérelve az új lehetőségek kiaknázása felé fordultunk. A számítógépes eszközök a művészek számára egy addig ismeretlen új esztétikai valóság felfedezését, megteremtését tették lehetővé.

Kik hatottak, hatnak a munkásságodra?

Erre nagyon nehéz válaszolni. Olyan világban élünk, ahol az információk nagyon sokféle csatornán, óriási mennyiségben áramlanak hozzánk. Nagyon sok helyről érkeznek a hatások. Követem a kortárs képzőművészet jelenét és a múlt is egy végtelen, kimeríthetetlen inspirációs forrás.

Szeretnénk, ha betekintést adnál az elektrográfiai alkotói módszeredbe.

Munkáim modern digitális eljárások alkalmazásával, nagyrészt számítógépen készültek. A digitális festészet a kortárs képzőművészet területén is egyre inkább elterjedt forradalmian új technika, mely a grafikai szoftverek óriási tárházát és a programok által adott speciális lehetőségek sokoldalúságát használja fel a képalkotáshoz.

A képalkotási folyamat és ennek eredményeképpen az elkészült mű esztétikai minősége, szervesen kötődik a korunk információs társadalma által nyújtott technikai lehetőségek és eszközök használatához.

A gyors hozzáférés művészettörténeti adattárakhoz és a számítástechnikai eszközök által lehetővé tett magas szintű adatkezelés a fúziós művek esetében alapvetően határozzák meg az alkotási folyamatot és a művek esztétikai rendjét.

Műveim legfőbb érdekessége, hogy kizárólag festészettörténeti idézetekből épülnek fel. Akár az utóbbi évtizedek zenéiben a DJ, aki szintén kész anyagmintákkal dolgozik, én műveimben az egyetemes művészettörténet ismert és kevésbé ismert alkotóinak műveit, motívumait, figuráit, ecsetvonásait, vonalait, színeit, fényeit, árnyait és árnyalatait használom fel, ezek végtelen rétegeit vegyítem, mixelem, ötvözeteikből építek szerves egészeket. Korok, kultúrák és stílusok keverednek, így jön létre egy teljesen új valóság, absztrakció, formai világ.

Hagyományos technikákkal is dolgozol. Mi a különbség a digitális és a hagyományos alkotói módszer között? Hogyan lehet egyensúlyt tartani a különböző munkamódszerek között?

Az egyensúly kérdése nem merül fel, a különféle technikák, módszerek és művészi projektek, a digitális és analóg világ között való szabad mozgás inkább a változatosságból adódó felüdülést jelenti számomra.

Mikor lettél a Magyar Elektrográfiai Társaság tagja? Miért fontos számodra ez a tagság? Mit adott a Társaság neked?

2013-tól vagyok tagja a társaságnak. HAász Ági, a MET vezetője remekül fogja össze társaságunkat, talán leginkább neki köszönhetően nagyon sok lehetőségünk nyílik kiállításokon való megmutatkozásra. Ezekhez a kiállításokhoz rendszerint katalógus készül, ami szintén nagyon fontos mindannyiunk számára. Ezenfelül a társaság egy élő alkotói közösséget is jelent, ahol a művészek folyamatosan inspirálják egymást.

Az itt bemutatásra kerülő alkotásod mikor készült, miért ezt a munkát választottad?

A bemutatott alkotást azért választottam, mert új alkotás. 2018-ban készült, és először a Hegyvidék Galéria mutatta be, márciusban. Továbbra is a fúziós festészet formanyelvével kísérletezve egész alakos figurákat ábrázoló sorozaton dolgozom, ezek művészetem legújabb eredményeit tükrözik.

Ázbej Kristóf: Álló alak 14B/1 (Keith Richards) 2018.
digitális festmény és montázs, giclée nyomat, Bockingford archív akvarell papír, 70x50cm

Interjú Kecskés Péter képzőművész, íróval

  1972. Budapest

 https://sites.google.com/site/apocalypseart/
 e-mail: terminusenatyahoo.com

  telefon: 06 70 531 1949

 H-1114 Budapest Kanizsai u. 22.

 Mikor kezdtél el elektrográfiai alkotásokat létrehozni?

1988-tól, először fénymásolatokat készítettem.

Miért szereted ezt a műfajt?

Az elektrográfia egyrészt kiterjesztése a művészeti és fotográfiai tevékenységemnek, másrészt önálló műfajként a kísérletezés terepe. A technika nem köti meg a művészt, mint ahogy a hagyományosabb műfajokban láthatjuk.

Kik hatnak a munkásságodra?

Időről-időre változik, de fontos Anselm Kiefer, Hajas Tibor, Max Ernst, David Hockney fotográfiai munkássága, szellemtörténeti szempontból Henry Corbin, Giorgio De Santillana, korábban Hamvas Béla stb.

Szeretnénk, ha betekintést adnál az elektrográfiai alkotói módszeredbe.

Klasszikus fekete-fehér és színes fénymásolatokkal kezdtem, majd a faxszal is kísérleteztem. Az Árnyékkötők társasággal már nagyon fiatalon megismerkedtem, és természetes volt az együttműködés. Utána a különféle számítógépes szkennelés hibáit és véletlenszerű folyamatokat is beépítettem a munkáimba. Később installációkat és digitális videókat is csináltam, melyek az elektrográfia kiterjesztéseként is értelmezhetőek. A módszerek változóak, attól függ, hogy éppen milyen típusú sorozaton dolgozom.   

Hagyományos technikákkal is dolgozol. Mi a különbség a digitális és a hagyományos alkotói módszer között? Hogyan lehet egyensúlyt tartani a különböző munkamódszerek között?

A különbségek eltűnőben vannak, a digitális kép koncepciója, filozófiája, alapvető kiindulópontja más, mint az analóg eljárásoké, de mostanra számtalan átjárás létezik a munkáimon belül, gyakran a hagyományos analóg fotók finomítására, átalakítására használom az elektronikus eszközöket. Számomra egyáltalán nem ellentmondásos egymás mellett kiállítani eredeti Polaroidokat, videoinstallációt és elektrográfiát.

Mikor lettél a Magyar Elektrográfiai Társaság tagja?

2010-ben, de már előtte is meghívást kaptam a társaság kiállításaira.

Miért fontos számodra ez a tagság?

Lehetőség adódik különböző felfogású és munkamódszerű alkotókkal való találkozásra, együttdolgozásra, közös kiállítások szervezésére.

Mit adott a Társaság neked?

Szakmai és baráti kapcsolatokat, bemutatkozási lehetőségeket.

Most éppen min dolgozol? Milyen téma foglalkoztat? Hol találkozhatunk a munkáiddal legközelebb?

Következő videómat és sorozatomat készítem elő. A képi áthatások, transzcendens dimenziók megjelenítése foglalkoztat.

Munkám látható a MET Galériában, a Tartsd a vonalat! 2. című kiállításon szerepelek áprilisban, a Grafika Hónapja keretében.

Az itt bemutatásra kerülő alkotásod mikor készült, miért ezt a munkát választottad?

2018-as kép, Apeiron című videómból, ez a legújabb munkám.

Kecskés Péter: Aperion XVII., 2018. c. videóból

Interjú Koppány Attila képzőművésszel

  1947. Enying

  honlap: www.art-koppany-sze.hu
  e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

  telefon: +36 30 298 6895

 H- 9021 Győr, Király u. 5.

Mikor kezdtél el elektrográfiai alkotásokat létrehozni?

2006-tól.

Miért szereted ezt a műfajt?

A számítógép lehetőségei megsokszorozzák a kifejezési lehetőségeket és formákat.

Kik hatnak a munkásságodra?

Ez egy nehezen megválaszolható kérdés. A művészettörténet beépül az alkotó fejébe. Nehéz az emlékképektől szabadulni. Talán inkább arra figyelek, hogy munka közben a lehető legkevésbé hassanak rám az általam ismert és tisztelt művészek.

Szeretnénk, ha betekintést adnál az elektrográfiai alkotói módszeredbe.

Kezdetekben igyekeztem alaposan kipróbálni a Photoshop eszköztárát, a későbbiekben pedig arra törekedtem, hogy a választott témakörben készített saját fotóimat a már meglévő akril festményeimmel egyedi módon "összegyúrjam", szebben mondva harmonizáljam.

Hagyományos technikákkal is dolgozol. Mi a különbség a digitális és a hagyományos alkotói módszer között? Hogyan lehet egyensúlyt tartani a különböző munkamódszerek között?

Akril festőtechnikával dolgozom általában. Mivel ennek a technikának ismert határai vannak, számomra kézenfekvő, hogy az elektrográfia szabadabb alakítási lehetőségeivel éljek a témától függően.

Mikor lettél a Magyar Elektrográfiai Társaság tagja?

2013-ban.

Miért fontos számodra ez a tagság? Mit adott a Társaság neked?

 Közösség - tapasztalatcsere - nyilvánosság.

Most éppen min dolgozol? Milyen téma foglalkoztat?

Egy új város-sorozaton dolgozom (jelenleg akril, vászon technikával készülnek a festmények). A sorozat munkacíme: "Városgeometria".

Hol találkozhatunk a munkáiddal legközelebb?

A MET Galériában 2018. március 23-29. között.

Az itt bemutatásra kerülő alkotásod mikor készült, miért ezt a munkát választottad?

2015-től több munkafázisban készült. Remélhetőleg alkalmas az aktuális alkotói módszerem bemutatására ez a kép. Az eredeti fotó Ó-Delhiben készült, a sikátorok közelében, az akrilalap pedig legalább 10 éves.

Koppány Attila: Mámor és apátia, elektrográfia, 70x100 cm