A HÉT 3 MŰVÉSZE
Interjú Bálint Bertalan képzőművésszel
1949. Budapest
Mikor kezdtél el elektrográfiai alkotásokat létrehozni?
Gyakorló építészmérnökként későn, 2011-ben kezdtem el objekteket készíteni. Egy szintén építész barátom hívta fel rám egy kurátor figyelmét. Megtekintve 3 elkészült művemet, azt mondta: „Ha még kiegészíti 15 db-ra, kiállítom” Így kezdődött…
Miért szereted ezt a műfajt?
Két nyomós okom van rá. Az első: rátaláltam az önkifejezés közérdeket is szolgáló szintézisére. Ennél többre ember bármilyen alkotói pályán nem tarthat igényt. A második ok: A művészvilágban nem túl gyakran fordul elő, hogy egymást kedvelő, barátságos, de mégiscsak öntörvényű emberek egy társaságban jól érzik magukat.
Kik hatnak a munkásságodra?
Inkább úgy mondanám, vannak olyan alkotók, akiknek a „nyelvét” valamelyest értem. Nem feltétlen kell, hogy azonosan gondolkodjunk, elég, ha a mondanivalója visszhangra talál bennem.
Szeretnénk, ha betekintést adnál az elektrográfiai alkotói módszeredbe.
Műveimben mindenképpen első a gondolat, amely bennem az évtizedek során felhalmozódva, rendezett formában, a „memóriában”, a megfelelő „mappában” kész arra, hogy kifejezésre jusson, napvilágra kerüljön. Csak az eszközre kellett rátalálni.
Mikor lettél a Magyar Elektrográfiai Társaság tagja? Miért fontos számodra ez a tagság? Mit adott a Társaság neked?
2013-től vagyok tagja a társaságnak. A barátságos légkör mellett vonzó az intellektuális közeg. A sokféle alkotó pezsdítően hat a szellemre.
Most éppen min dolgozol? Milyen téma foglalkoztat? Hol találkozhatunk a munkáiddal legközelebb?
Van egy új művem, amelyet szeretnék hamarosan befejezni. Lenne még számos elképzelésem teljesen újszerű művekre, de ehhez támogatás kellene, az pedig nincs. Jövőre 70 éves leszek, akkor jó lenne egy gyűjteményes önálló kiállítási lehetőséget kapni, ahol a 17-18 db falra szerelt és az egy db plasztika egyszerre jelenhetne meg. Az ékszer-sorozatom is bemutatásra vár.
Az itt bemutatásra kerülő alkotásod mikor készült, miért ezt a munkát választottad?
2011-ben készült, az első sorozatom része. Azért választottam, mert könnyen érthető. Jól reprezentálja tudományos érdeklődésemet.
A művészet története példákkal szolgál nemcsak az adott kor érdeklődésének fő irányára, de esetenként, más és más hangsúlyokkal, a tudományos felkészültségére is. Ez is az, amit szeretnék többek között kifejezni, a jelenkori világ általam megértett, befogadott részleteit, beleértve a tudományos gondolkodásmódból megismerteket is, egyszerre és egy időben. A tudományban az un. egyesített elmélet még nem született meg, ettől eltekintve a művész keresheti a maga egyesített művészeti, tudományos, társadalmi, eszmerendszerét.
A fény természetrajza, 2011.
világító objekt, plexi, led, pc alaplap, 45x45x4 cm
Interjú Láng Eszter képzőművésszel
https://artportal.hu/lexikon-muvesz/lang-eszter-7628/
Fontosabb díjai:
2012. XXI. Miskolci Téli Tárlat díja, Miskolc
2016. Zempléni Nyári Tárlat III. díja, Sárospatak
2016. Hajdúböszörményi Nemzetközi Művésztelep nívódíja,
2018. Művészeti életpálya elismerés, EMMI
Mikor kezdtél el elektrográfiai alkotásokat létrehozni?
A 2000-es évek elején kezdtem elektrográfiával foglalkozni, érdekeltek az új, digitális technikai eszközök, különösen a számítógép, amely otthon és a munkahelyemen mindig rendelkezésemre állt, lehetett rajta próbálkozni, kísérletezni, új tapasztalatokat szerezni.
Miért szereted ezt a műfajt?
Nagyon széles a lehetőségek tárháza, másra és másképp használom ezt a technikát, mint a hagyományosat. Változatos munkára ad lehetőséget, ha elront az ember valamit, visszaléphet, sok variációt lehet készíteni, miután megtanuljuk a gépeket úgy kezelni, hogy mi irányítsuk azokat, és ne fordítva.
Kik hatottak, hatnak a munkásságodra?
Az elektrográfiában abszolút autodidakta módon mélyedtem el, de azokra az alapokra építkezem itt is, amelyeket az egyéb technikáknál is alkalmazok. A látásmódom, ismereteim Torok Sándor hatására alakultak, elsősorban tőle tanultam.
Szeretnénk, ha betekintést adnál az elektrográfiai alkotói módszeredbe.
Az elektrográfiában kezdetben a fekete-fehér érdekelt, tehát kimondottan ilyen munkákat készítettem, s a véletlen is alakította a műveket. Aztán kísérletezéssel, a különféle képalkotó programok megismerésével elkezdtem rétegeket pakolni egymásra, majd színes elektrokollázsokat készíteni,. Kiindulásként általában a saját korábbi festményeimet, fotóimat használom, és élek az internet adta lehetőségekkel is.
Hagyományos technikákkal is dolgozol. Mi a különbség a digitális és a hagyományos alkotói módszer között? Hogyan lehet egyensúlyt tartani a különböző munkamódszerek között?
A digitális módszer nem kívánja meg a műtermi környezetet, míg a hagyományos alkotáshoz más technikai körülmények szükségesek. Mindkettőt kedvelem, nem rendelem egyiket a másik elébe. A műtermemben és a művésztelepeken hagyományos eszköztárat használok, tehát papírra vagy vászonra festek, vagy kollázst készítek maradékanyagokból, helyben talált dolgokból. Télen gyakrabban fordulok a számítógéphez a kényelmesebb körülmények miatt, de azért is, hogy ne kelljen állandóan fűteni a műtermet.
Mikor lettél a Magyar Elektrográfiai Társaság tagja? Miért fontos számodra ez a tagság? Mit adott a Társaság neked?
2010-ben lettem a Magyar Elektrográfiai Társaság Tagja. Előzőleg több kiállításán is részt vettem, gyakorlatilag bekapcsolódtam a társaság munkájába. Ezenkívül több más művészeti egyesület tagja vagyok. A MET-hez igen erősen kötődöm, tekintve hogy igen aktív egyesületi élet folyik a keretében, sok kiállítást szervez itthon és külföldön is, nemzetközi résztvevőkkel. Sok barátot is szereztem itt, akiknek hasonló az érdeklődésük. A vezetőség példamutató módon dolgozik, ez mindenki számára inspiratív.
Most éppen min dolgozol? Milyen téma foglalkoztat? Hol találkozhatunk a munkáiddal legközelebb?
A közeljövőben nyíló Debreceni Tavaszi Tárlaton két elektrográfiával leszek jelen, valamint készülök az egri akvarellbiennáléra (oda természetesen akvarellel) és a szekszárdi elektrográfiai triennáléra.
Az itt bemutatásra kerülő alkotásod mikor készült, miért ezt a munkát választottad?
Az itt bemutatott alkotásom ebben az évben készült. Az emberi élet, a halál, a szülőföld problémaköre érdekel az utóbbi években, ezt a témát dolgozom fel, ennek a sorozatnak egyik újabb darabja az itt látható mű is.
Interjú Pál Csaba képzőművésszel

1967. Budapest
https://palcsaba.wordpress.com/
+36 70 265 46 61
H-1192 Budapest, Dobó Katica u. 70/3
Mikor kezdtél el elektrográfiai alkotásokat létrehozni?
Nagyon régóta foglalkozom a számítógépes grafikával, ha jól emlékszem, még fénymásolóval is készítettem grafikákat, a számítógép előtt. A kilencvenes évek második felében kezdődött, majd készítettem levilágított síkfilmeket, még proofokat is mint elektrografikát.
Miért szereted ezt a műfajt?
Szeretem a technikai változatosságot, mindig a koncepciómhoz választok technikát.
Kik hatnak a munkásságodra?
Azok, akik a határokat szeretnék kitágítani, újragondolni, erre nagyon jó eszköz a számítógép, ill. a különböző kütyük, új technikák.
Szeretnénk, ha betekintést adnál az elektrográfiai alkotói módszeredbe.
Nagyon érdekel a rétegzettség fizikai és virtuális értelemben is. A számítógép alkalmas arra, hogy ez a fajta „layerezés” új, eddig ismeretlen digitális képeket, műalkotásokat hozzon létre.
Hagyományos technikákkal is dolgozol. Mi a különbség a digitális és a hagyományos alkotói módszer között? Hogyan lehet egyensúlyt tartani a különböző munkamódszerek között?
A hagyományos technika számomra sokkal „szabadabb”, a koncepciómat nem kell 100%-ig kidolgoznom, nagyon sok a véletlen az estlegesség, és hagyom, hogy szerepet kapjon az improvizáció is. A számítógép nem engedi meg a véletlent, itt nagyon pontosan kell tudnom, mit is akarok. Ezért szeretem, és néha szükség is van erre.
Mikor lettél a Magyar Elektrográfiai Társaság tagja? Miért fontos számodra ez a tagság? Mit adott a Társaság neked?
2001-től vagyok a MET tagja. Kevés olyan társaság van, amelyik ilyen aktívan dolgozik, külföldi, belföldi kiállítások, biennálék, triennálék, stb..., jó egy ilyen társaságnak a tagja lenni.
Milyen téma foglalkoztat? Az itt bemutatásra kerülő alkotásod mikor készült, miért ezt a munkát választottad?
Nagyon érdekel, hogy hogyan lehet elmosni a határokat a kézi és a gépi grafikák között, a mostani munkáim olyanok, mintha kézzel készülnének, de mégis nagyon sok gépi elem van bennük, így a keverék, az eredeti újra gondolása izgat.
Adó 1 % felajánlása
Legfrissebb híreink
Támogatóink
Az NKA 2024-ben támogatta a Magyar Elektrográfiai Társaság alábbi kiállításait:
- Neumann 120 - Hommage tárlat
- 90-es évek a magyar elektrográfia történetében

A Neumann 120-képzőművészeti kiállítás és szimpózium szakmai program megvalósítását a 2024. évben a Magyar Művészeti Akadémia támogatta.
A Magyar Elektrográfiai Társaság 2024. évi működési és művészeti programjai szakmai megvalósítását a 2024. évben a Magyar Művészeti Akadémia támogatta.
2020-ban támogatta a MET Galéria kiállításait, katalógusát (2018. évi) és a szakmai rendezvényeit.
2022-ben a MET működését a Nemzeti Együttműködési Alap támogatja.

2024-ben támogatta a MET éves működését, és a MET Galéria éves kiállítási programját.
Linkgyűjtemény
Arnolfini Szalon
Árnyékkötők
Artportal
Barti Magdolna képzőművész
Bátai Sándor képzőművész
Dokuweb
Dotclouds
Gábos József képzőművész
Gyenes Zsolt médiaművész
HAász Ágnes képzőművész
Herendi Péter fényképzőművész
Horkay István képzőművész
Hungart
Képírás – Internetes Folyóirat
Kortárs Magyar Galéria, Dunaszerdahely
Lux Antal képzőművész
MAOE
NKA
Pál Csaba képzőművész
Susannia Lakner Zsuzsa képzőművész
Spanyolnátha Művészeti Folyóirat
Symposion Portál
Tellér Mária
Vass Tibor költő, képzőművész
Vízivárosi Galéria






