Interjú Bárdosi József művészettörténésszel

 Bárdosi József főmuzeológus

 Születési ideje, helye 1956. 09.19., Pomáz

 Legfontosabb díjai:

  Német Lajos díj, Neufeld Anna díj, NKA Alkotói Díj (többször)

 e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát., telefon: 06 20 438 1499

1.     Mikor kezdtél el foglalkozni az elektrográfia műfajával?

Egész pontosan 1988-ban.

2.     Hogyan határoznád meg az elektrográfia fogalmát?

Ez Elektrográfia egy viszonylag fiatal és dinamikusan fejlődő műfaj, amelynek eddigi történetéről tudunk beszélni, ezt részletesen megfogalmaztam a társaság 2003. évi katalógusában. Mint írtam, az elektrográfia dinamikusan fejlődik, amely beláthatatlan lehetőséget nyit a jelenben és még inkább a jövőben.

3.     Miért szereted ezt a műfajt?

A művészettörténet modern és kortársi periódussal foglalkozó művészettörténészként az 1980-as évek közepén némi szomorúsággal vettek tudomásul, hogy a nyugat-európai kortárs képzőművészet kollaborált a sok pénzt ajánló kapitalizmussal, Magyarországon pedig a neoavantgárd legjelentősebb képviselői, nem éppen Deáki módon, de kiegyeztek Aczél György és Kádár János diktatúrájával (erről részletesen írtam az Évek és képek, 2017. c. könyvemben). Tehát az 1980-as évek második felében üdítően hatott, a később elektrográfiának nevezett műfaj olyan „úttőrivel találkozni”, mint Haász Ágnes, Hernádi Paula, Bohár András, Szombathy Bálint, Bátai Sándor, Szlaukó László stb. A késő-modern művészet azonban nem csak az elveket, hanem az esztétikumot is feladta. Az elektrográfia fent említett képviselőinek tevékenysége kiutat jelentett ebből a helyzetből. Ennek a kiútnak volt első állomása, az első szövetség a műfajjal, amikor önálló kiállítást rendeztem 1989-ben Haász Ágnesnek a váci Görög Templom Kiállítóteremben, mivel a hivatalos képzőművészet képviselői akkoriban mereven elzárkóztak az elektrográfia befogadásától. Tehát az új műfaj megalkuvásoktól mentes utat kínált a bekötött szemű rendszerváltozás előtti pillanatokban. A kiút lehetővé tette a kötöttségek nélküli gondolkodást, az esztétikum tovább írását, de az avantgárd protest hagyományának a tovább vitelét is. Ma már nagy szavaknak tűnnek a leírtak, azonban visszatekintve az elmúlt több mint harminc esztendőre még is igaznak bizonyultak.

4.     Milyen szerepet tölt be az elektrográfia a hazai művészeti szcénában?

A kérdőív ezen kérdése olyan jelenséget villant fel, amelyet néhány sorban lehetetlen korrekt módon kifejteni, ezért csak a helyzet ellentmondásosságára mutatok rá. Egyetlen dolgot villantok fel. Az 1980-as évek végén a hivatásos képzőművészek, ha tehették, kiszorították az elektrográfiát a kiállítási szcénából, viszont az elmúlt tizenöt-húsz évben a képzőművészek már főiskolai és egyetemi éveik alatt átmenekülnek a média művészet világába. Azt is mondhatom, hogy a fiatal képzőművészek szinte „elfoglalták” a műfajt, persze mind ezt örömmel konstatálom.

5.     Létezik-e különbség a digitális és a hagyományos módon létrejött műalkotások befogadása között?

Én az emberi tehetségben, és az önálló gondolkodásban hiszek, ezért a válaszom nincs.

6.     Mikor lettél a Magyar Elektrográfiai Társaság tagja?

Az alapítok közé tartozom.

7.     Miért fontos számodra ez a tagság? Mit adott a Társaság neked?

– sokkal többet, mint művészi közösséget.

8.     Melyek a legfontosabb írásaid ebben a témakörben? Hol olvashatjuk el ezeket?

Számomra az elektrográfia sokkal többet jelent, mint publikációt, ezért egyéb kapcsolódó dolgaimat is felsorolom.

Publikációk:

Árnyék (csop. kiáll, Haász Ágnes), Vízivárosi Galéria, Bp. 1997. leporelló

Az archiválás művészete …. (Bátai Sándor), kat. jn. 2000

Elektrofgráfia és címszavak. MET kat., Bp., 2003.

Szeret–nem szeret, manuális–instrumentális. Hernádi Paula elektrográfiái. 2004. kat. Bp. Paula Art Bt.

Fény-képek, prolongált sírbatétel. (Kecskés Péter) Magyar Műhely, 2006/1, Magma, 2006/1.

Címszavak és elektrográfia. MET katalógus, Bp. 2009

Megnyitók:

Sándor Edit kiállítása, Ökollégium, Bp.

2003 És a tánc … (a MET kiállítása). Plein Art Fesztivál, Gershwin Galéria, Bp.

2005 Fény-képek, prolongált sírbatétel. (Kecskés Péter kiállítása), Óbudai Társaskör, Bp.

2006 Füleky Adrienn, Pálos Anna és Ujházy Kata kiállítása, Göd. Királyi Kastély Díszterme

2008 Kép vagy képhermeneutika. A MET kiállítása. Ferencvárosi Pincegaléria, Bp.

2013 Tánc. MET kiállítása, Vízivárosi Galéria, Bp.

Kiállításrendezés

1989 Haász Ágnes, önálló kiállítása, GTK, Vác

1996 Árnyék. Csoportos kiállítás, Vízivárosi Galéria, Bp.

1997 Kecskés Péter önálló kiállítása, GTK, Vác

1998 Bohár András kiállítása, Madách Galéria, Vác

2004 Kronosz és Kairosz (Lévay Jenő és Tolnay Imre), GTK, Vác

Hangperformanszok

Hangperformansz (Gaál Józseffel, MET kiállítás), Bartók 32 Galéria, Bp., 2002. 01. 30.

Megnyitózene. Hernádi Paula kiállítása. Kispesti Vigadó, Bp., 2003. 11. 06.

Angelback. Haász Ágnes kiállítása, Csepel Galéria, Bp, 2004. 12. 04.


Kedvelt elektrográfiai mű:

HAász Ágnes: Három királyok, 1996. xerox-art, tintasugaras nyomat, 80x88 cm

ElektroGörög Templom Kiállítóterem, Vác, 1996.