A HÉT 3 MŰVÉSZE
-
Dátum:2018. június 17
Daradics Árpád, Repászki Ferenc, Sándor Edit
Interjú Daradics Árpád képzőművész, elektrográfussal
1964, Marosvásárhely
https://hu-hu.facebook.com/daradics.arpad
+36203451997, H-1077 Budapest, Almássy tér 3/5
Fontos díjai:
Lessedra World Art Print Annual 3. Prize, Szófia, Bulgária, 2004
MATRICÁK 2004, Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma / NKÖM szakmai díj
Pleasure prize, Lahti, Finnország, 2005
Római Magyar akadémia ösztöndíja, 2005
Prize of Excelence, London, Egyesült Királyság, 2007
MET díja, 24. Miskolci Grafikai Triennálé, 2008
IMPRINT 2. Prize, Varsó, Lengyelország, 2011
Munkácsy Mihály-díj, 2012
Mikor kezdtél el elektrográfiai alkotásokat létrehozni?
Raszteres minták, szitanyomás, fénymásológép, nyomtató és fotógráfia kombinálásával már korábban is foglalkoztam, aztán 1999 – ben vásároltam az első számítógépet, egy iMac G3-at és párhuzamosan elkezdtem kísérletezni a digitális technikával is.
Miért szereted ezt a műfajt?
Mert egyedülálló és végtelen technikai lehetőségeket biztosító műfaj.
Kik hatnak a munkásságodra?
Talán a kollázs, mint művészeti alkotás, személy szerint főleg Georges Braque, Pablo Picasso és nem utolsó sorban Gilbert & George művészpáros fotómontázsai.
Szeretnénk, ha betekintést adnál az elektrográfiai alkotói módszeredbe.
Eljárásom roppant egyszerű, fényképeket válogatok ki a múlt kínálatából, ezt követően a fotókat kiegészítem valamilyen grafikai felülettel, leginkább vörös színnel, de nem minden esetben, így megváltoztatva a képek eredeti üzenetét és hangulatát, hol iróniával, hol pedig humorral. „Alkotásai agresszív iróniájukkal és gondolat-ébresztő ötleteikkel ragadják meg a nézőt, olyan üzeneteket hordozva, amelyek a múlt és a jelen világába elfoglalt helyzetünkről mondanak ironikus és kritikus véleményt” Paul Coldwell, brit művész, művészettörténész, Printmaking a contemporary perspective, 2010.
„ 2002 – ben indította el Vörös rörténetek – Red stories című, azóta folyamatosan terebélyesedő sorozatát, amely felismerhető statisztika jegyei révén művészi emblémájává, cégérévé vált az elmúlt években. Daradics elektromos grafikái azonnal felismerhetők, bármilyen képi összeállításban, bármilyen csoportos kiállításon jelenjenek meg, annyira egyénivé tette őket az individuális nyelvi kifejezés.” Szombathy Bálint, A magyar elektrográfia rövid története, 2012.
Hagyományos technikákkal is dolgozol. Mi a különbség a digitális és a hagyományos alkotói módszer között? Hogyan lehet egyensúlyt tartani a különböző munkamódszerek között?
Hagyományos technikákkal mindig is dolgoztam. Egyaránt alkotok rajzokat, festményeket, komputer- és fotóalkotásokat, szobrokat és site műveket. Én nem választanám külön a technikákat, mivel mindig szorosan összefonódtak, és úgy gondolom, hogy összefonódnak a jövőben is. A legújabb digitális technikák csupán új lendületet adtak az egyéb, több száz-, akár több ezeréves hagyományokkal rendelkező módszereknek.
Mikor lettél a Magyar Elektrográfiai Társaság tagja? Miért fontos számodra ez a tagság? Mit adott a Társaság neked?
Ha jól emlékszem, 2005-ben, de a pontosításért meg kéne kérdezzem HAász Ágit, Társaságunk elnökét, akinek nagyon sokat köszönhetek ezen a területen, és természetesen a társaságnak is. Egy jó Társaságban lenni mindig jó érzés egy művésznek.
Most éppen min dolgozol? Milyen téma foglalkoztat? Hol találkozhatunk digitális munkáiddal legközelebb?
Hogy őszinte legyek? Nem sokat változtattam a témán, maradtam a Vörös történeteknél újratöltve – Red stories reloaded, mivel már az indításkor tudtam, hogy ez egy sokirányú, kimeríthetetlen feladat lesz. „ A Vörös történetek egy kísérletsorozat darabjai, egy szinte archeológiai munka” írta Dr. Ulrich Wacker német közgazdász az első katalógusom előszavában. A munkáimmal hol találkozhatunk legközelebb? Többek között a lengyelországi Torunban a 9. nemzetközi triennálén – Colour in Graphic Art, ahova személyre szóló meghívást kaptam, aztán a krakkói Nemzetközi Grafikai Triennálén, MTG 2018, és a sepsiszentgyörgyi 5. Székelyföldi Grafikai Biénnálén.
Az itt bemutatásra kerülő alkotásod mikor készült, miért ezt a munkát választottad?
Mert itt látszik legjobban, amikor a képből életre kell a mese…
vegyes technika – henger alakú akvárium 45 lit., aranyhal (carassius auratus), víz, akváriumi kavics, digitalizált fotó átlátszó öntapadós fóliára nyomtatva, 80x30 cm
1951, Gönc
+36 30 601 0727
H-3895 Gönc Rákóczi u. 87.
7. Groteszk (Kaposvár) Somogy megye díja
Szerencs, a fejedelem városa, a zsűri különdíja
Spanyolnátha II. Mail Art Biennálé nívódíj
Portréfotó: Vass Tibor
Mikor kezdtél el elektrográfiai alkotásokat létrehozni?
A kétezres évek körül...
Miért szereted ezt a műfajt?
Az elektrográfia ma már annyira ott van mindenhol, annyira hatással van a képzőművészetre, hogy nem lehet kikerülni...
Kik hatnak a munkásságodra?
Nem képi kialakításban, hanem a hozzáállásban: Aknay János.
Szeretnénk, ha betekintést adnál az elektrográfiai alkotói módszeredbe.
A fotók egymásra hatását vizsgálom, „áttűnések”-ből alakítom ki a képet.
Hagyományos technikákkal is dolgozol. Mi a különbség a digitális és a hagyományos alkotói módszer között? Hogyan lehet egyensúlyt tartani a különböző munkamódszerek között?
Kölcsönhatás van a hagyományos és digitális technikával készült képeim között: mindkét technikával készült figuráimat felhasználom a másikban is.
Mikor lettél a Magyar Elektrográfiai Társaság tagja? Miért fontos számodra ez a tagság? Mit adott a Társaság neked?
2004-ben lettem tag, sok kiállításon vehettem részt, „feladatmeghatározásban” segítettek a tematikus kiállítások...
Most éppen min dolgozol? Milyen téma foglalkoztat? Hol találkozhatunk a munkáiddal legközelebb?
Vass Tibor jubileumi kiállításához kellene néhány „baráti” kép.
Az itt bemutatásra kerülő alkotásod mikor készült, miért ezt a munkát választottad?
2009-ben ez a kép hozta a díjakat.
Reminiszcencia 1, 2009, digitális nyomat, 29,7x21 cm
Budapest, 1949. 10. 09.
+36 6202 794-952
Legfontosabb díjai:
2004. MATRCÁK 2004. Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, szakmai díj
2005. Országos Nyári Tárlat díja
2014. ,,Labirintus" c. kiállítás, szakmai díj
Mikor kezdtél el elektrográfiai alkotásokat létrehozni?
A '90-es évek elején kezdtem ismerkedni a fénymásoló adta technikai lehetőségekkel. Akkor nyílt meg városunkban az első fénymásoló szalon. Egy külső alkotói körülmény vonzott ehhez az eszközhöz. Számítógépem sem volt. Egy kísérletező stádium volt ez az időszak.
Miért szereted ezt a műfajt?
Ebből a kísérletezésből született meg a vonzalmam a műfaj iránt. Tágabb lehetőséget adott a vizuális megjelenítésre. Egyebekben nem tudom megfogalmazni a műfaj iránti szeretetemet. Ebben alkotok... és csak ennyi.
Kik hatnak a munkásságodra?
Nem kutattam, kutatom, kik hatnak munkáikkal rám. Érdeklődéssel figyelem a hazai és külföldi művészek munkáit. Érdekel, főleg az, hogyan tudnak tartalmilag is, digitálisan kifejezőek lenni. Aki nagy hatást gyakorol rám és valószínűleg fog is, az Leonardo.
Szeretnénk, ha betekintést adnál az elektrográfiai alkotói módszeredbe.
Mielőtt bekerül a gépbe a további formálásra, alakításra szánt gondolat, alkalmazok ceruzát, festéket, fotót, de bármi mást is, amivel valamilyen nyomot lehet hagyni. Sokszor egy pacni is inspirál, hogy abból egy komplett munka legyen. Van úgy, hogy nincs még meghatározó gondolat sem, csak azt tudom, hogy ez a folt, formai felvillanás lesz a következő munkám magva, vagy ezen fogok elindulni.
Hagyományos technikákkal is dolgozol. Mi a különbség a digitális és a hagyományos alkotói módszer között? Hogyan lehet egyensúlyt tartani a különböző munkamódszerek között?
Hagyományos technikával (mint egyedi képalkotással) már nem foglalkozom, csak annyit és addig, amennyi szükséges ahhoz, hogy az digitálisan keljen életre. Nekem az elektronikus munkafolyamat tágabb lehetőségeket ad. Sokáig dolgozom egy-egy munkámon. Szeretem, ha a virtuális anyagszerűség megszületik. Bennem ezáltal jön létre az egyensúly.
Mikor lettél a Magyar Elektrográfiai Társaság tagja? Miért fontos számodra ez a tagság? Mit adott a Társaság neked?
A MET tagja azért lettem, mint alapító tag is, mert 2001-ben azzal a céllal jött létre, hogy munkáinkkal kiállításokon keresztül, kiálljunk e műfaj létjogosultságáért. Egybe fogta egy hivatalos tagszervezetbe a digitális eszközökkel alkotó művészeket. Most már mást jelent, mint pl. egy évtizede. Tágabb és szabadabb számomra. A segítségre itt mindig számíthatok, ha meg kell állnom valamiért.
Folyamatosan dolgozom. Kiállításokat is nyitok meg. Most az aktuális kiállításokra küldök munkákat, éppen most készülök a MET által szervezett Digitális Agóra 2018 c. nemzetközi triennáléra.
Az itt bemutatásra kerülő alkotásod mikor készült, miért ezt a munkát választottad?
Ez a kép egy spontán választott munkám. Bármelyik megjelenhetett volna itt. Szeretem megmutatni a láthatatlan mozgásokat, folyamatokat.
Adó 1 % felajánlása
Legfrissebb híreink
Támogatóink


2020-ban támogatta a MET Galéria kiállításait, katalógusát (2018. évi) és a szakmai rendezvényeit.
2022-ben a MET működését a Nemzeti Együttműködési Alap támogatja.
2022-ben támogatta a MET éves működését, és a MET Galéria éves kiállítási programját.
Linkgyűjtemény
Arnolfini Szalon
Árnyékkötők
Artportal
Barti Magdolna képzőművész
Bátai Sándor képzőművész
Dokuweb
Dotclouds
Gábos József képzőművész
Gyenes Zsolt médiaművész
HAász Ágnes képzőművész
Herendi Péter fényképzőművész
Horkay István képzőművész
Hungart
Képírás – Internetes Folyóirat
Kortárs Magyar Galéria, Dunaszerdahely
Lux Antal képzőművész
MAOE
NKA
Pál Csaba képzőművész
Susannia Lakner Zsuzsa képzőművész
Spanyolnátha Művészeti Folyóirat
Symposion Portál
Tellér Mária
Vass Tibor költő, képzőművész
Vízivárosi Galéria