Czető Beaty, Károly-Zöld Gyöngyi, Vass Tibor

Interjú Czető Beaty képzőművésszel

  1958. Nyíregyháza
  www.beatyczeto.nl, Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
  +31-6-408 36 298
  Landstraat 49, 3131 CE Vlaardingen, Hollandia

  Legfontosabb díjai:
  MATRICÁK 7. nemzetközi kiállítása – Zsűri díja – Szabad kategória, Budapest, 2017
  MATRICÁK – Hommage à Kassák – Magyar Műhely díja, Budapest, 2007
  Spanyolnátha, R-evolution, Miskolc, 2006

Mikor kezdtél el elektrográfiai alkotásokat létrehozni?

2005-ben a MET meghívására.

Miért szereted ezt a műfajt?

Imádom a kisérletezést, a határtalan játékot.

Kik hatnak a munkásságodra?

Remélem, hogy én.

Szeretnénk, ha betekintést adnál az elektrográfiai alkotói módszeredbe

Módszer nincs, csak a játék, amit élvezek.

Hagyományos technikákkal is dolgozol. Mi a különbség a digitális és a hagyományos alkotói módszer között? Hogyan lehet egyensúlyt tartani a különböző munkamódszerek között?

Nem egyensúlyról van szó. Imádom a szént, az akrilt, a computert. Váltogatom a tehnikákat, a témákat, a méreteket.

Mikor lettél a Magyar Elektrográfiai Társaság tagja? Miért fontos számodra ez a tagság? Mit adott a Társaság neked?

2005 óta. Bár 1500 km választ el minket egymástól, a tagok inspirálnak, a találkozásokat élvezem.

Most éppen min dolgozol? Milyen téma foglalkoztat? Hol találkozhatunk a munkáiddal legközelebb?

Nyitott műtermi napok, május 26, 27, nem unatkozom, szeretettel várlak.

Az itt bemutatásra kerülő alkotásod mikor készült, miért ezt a munkát választottad?

Identitás, én és a munkáim, még mindig kedvenc.

 Identity, 2007.C-print, 70x50 cm

Interjú Károly-Zöld Gyöngyi képzőművésszel

  1949 Marosvásárhely RO
  www.kaposart.hu
  Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
  0040 744 825 879
  Stúdió: 400450 Aleea Albac,19/13 Cluj-Napoca (Kolozsvár), Románia

 Legfontosabb díjai:
  MATRICÁK 7. nemzetközi kiállítása – Symposion Alapítvány díja, 2017
  Digitális Agóra I. Nemzetközi Digitális Triennálé, Fődíj, 2015
  „Meeting Point” International Art Biennial, Arad, Románia, 2011
  Képzőművészek Országos Szövetsége-UAPR- Grafikai díj, 2011
  Román Képzőművészek Országos Szövetsége, Különdíj, 2000

Mikor kezdtél el elektrográfiai alkotásokat létrehozni?

A gondolkodás módját, amely elvezetett az elektrográfiához a ’60-as évek végén, középiskolai főtanszak-tanárom, Nagy Pál festő- és grafikusművész sugallta pedagógiai nyitottságával, ami megadta a lehetőséget diákjai egyéni fejlődésének a kibontakozására. 1974-ben textil-designeri gyakornokságom alatt kezdtem el, a gyári irodai sarokban talált régi írógépen, betű- és szövegkompozíciókat szerkeszteni, ezt követte a lyukkártyás gépek selejt-szalagjainak a felhasználása, 1980-ban a xerox-kollázs kompozíciók a fotógráfia kombinálásával és termotranszferes textilanyagra való átvitelére is rátértem, majd a ’80-’90 években már a számítógépes-komputerizált minta és vonal gépi tervezésére. Párhuzamosan használtam fel mindezeket a tapasztalatokat műveimben. A téma kivitelezéséhez az elektronikus eszközök adottak voltak, a photoshop, a „kisokos”is kéznél volt. A digitálisan feldolgozott művet a legváltozatosabb anyagokra-anyagokban lehetett kivitelezni. Csak a megfelelő választáson múlott.

Miért szereted ezt a műfajt?

Mozgásba lendít. Lehet-ős-ég. Ész-köz. Híd. Össze-köt. Színes paletta.

Kik hatnak a munkásságodra?

Vasarely és Brancusi szellemisége.

Szeretnénk, ha betekintést adnál az elektrográfiai alkotói módszeredbe?

Utazás érzelmeim és gondolataim között, egy újabb kifejezési eszköz lehetőségével.

Hagyományos technikákkal is dolgozol?.Mi a különbség a digitális és a hagyományos alkotói módszer között?

Igen, majdnem minden műfajban dolgozom, ha a téma úgy kívánja.
Mindkettőben egyenlő arányt képvisel a gondolatiság, azzal a különbséggel,hogy a hagyományos módszernél az idő és az anyag súlyossága fizikailag köt, míg a digitális módszer segít mindezt megkönnyíteni.

Hogyan lehet egyensúlyt tartani a különböző munkamódszerek között?

Ha kiegészítik, segítik egymást.

Mikor lettél a Magyar Elektrográfiai Társaság tagja? Miért fontos számodra ez a tagság?Mit adott a Társaság neked?

2016-ban lettem a társaság tagja. Olyan kortárs művészeti irányzatokkal találkoztam a társaságban, amelyek független átjárhatóságot biztosítanak a műfajok között. Megújulásra, elfogadásra ad lehetőséget, szakmai és szellemi társakat biztosít a társaság.

Most éppen min dolgozol? Milyen téma foglalkoztat?    
                                                                                 
A Digitális Agóra – II. Nemzetközi Digitális Triennáléra készülök. Fény–Árnyék összefüggések ciklusomat folytatom.

Hol találkozhatunk a munkáiddal legközelebb?

DouroPrintmaking Biennial 2018, Portugáliában, Székelyföldi Grafikai Biennálé 2018, Sepsiszentgyörgy, Szombathelyi Textil Triennálé 2018. május 24.

Az itt bemutatásra kerülő alkotásod mikor készült, miért ezt a munkát választottad?

2018-as munkám a „Prayer for Peace” – Trentino for Tibet c. munkám. Érdekel a MailArt és a témához fűződő projekt.

„PrayerforPeace” – Trentinofor Tibet, 2018, elektrográfia, 11x15cm

Interjú Vass Tibor költő, képzőművésszel

  Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
   Miskolc, 1968.08.08.

  Legfontosabb díjai:
  Kassák-díj (1995)
  Szabó Lőrinc-díj (2003)
  József Attila-díj (2009)

Portréfotó: Vass Levente

Mikor kezdtél el elektrográfiai alkotásokat létrehozni?

Ha elektrográfiának számít, hogy a miskolci Molnár Béla Ifjúsági és Úttörőház fotószakkörében egymásra manipuláltam Iron Maiden- és Marylin Monroe-fotókat, akkor 1983-ban. Számítson. Fél évtizeddel később, a nyíregyházi főiskola oktatástechnika óráin az írásvetítő falra, ablakra, emberre vetített képeit fotóztam, azokból készítettem kollázsokat, melyeket pár évvel később, immáron faxhoz, szkennerhez jutva feldolgoztam. Majd a ’90-es évek közepén a Minolta alkotói ösztöndíjának köszönhetően több óriási fénymásológépet használhattam, egy jó ideig korlátlanul. Így gyakorlatilag 1995-ig, amit Magyarországon technikailag ki lehetett használni a műfajban, azzal élni tudtam, idejében beléphettem az elektrográfia-mennyországba.

Miért szereted ezt a műfajt?

Hozzámsegít.

Kik hatnak a munkásságodra?

Többek között Kassák, Erdély, Tandori, Kun Marcella.

Szeretnénk, ha betekintést adnál az elektrográfiai alkotói módszeredbe.

Pepecselős, régi vágású és régi vágyású vagyok. Másoknak úgy tűnhet, bosszantóan aprólékosan dolgozom: hiszen idejétmúlt lehet, hogy igen nagyon részletek készleteibe megyek. Fotózom, nyomtatok, a nyomatra minden elképzelhető nyomhagyó anyaggal, eszközzel festek, aztán újra szkennelek, nyomtatok és nyomhagyok, fotózok, és kezdem régestelen régig, elölről az egészet, közbeiktatva más és más elektronikus eszközöket (pl. digitális mikroszkóp, fénymásológép), régebbnél régebbi nyomhagyókat (pl. letraszet, tintaceruza, szövegjavító festék, indigó), amíg el nem jutok odáig, hogy na, most már jó lehet, most már olyanná válik, amilyennek elgondoltam. Többnyire sorozatokat képzek, egyedi képeim alig-alig készülnek.

Hagyományos technikákkal is dolgozol. Mi a különbség a digitális és a hagyományos alkotói módszer között? Hogyan lehet egyensúlyt tartani a különböző munkamódszerek között?

Az elektrográfia számomra a hagyományos technika. Nem bánom, hogy én ebben szocializálódtam. Mindez semmit nem érne azonban, ha a főiskolán, majd később munkahelyemen, a Miskolci Galériában nem tanultam volna meg, mit kell tudni a hagyományos grafikáról, elméletről, gyakorlatról.

Mikor lettél a Magyar Elektrográfiai Társaság tagja? Miért fontos számodra ez a tagság?

A Társaság alapító tagja vagyok.

Most éppen min dolgozol? Milyen téma foglalkoztat? Hol találkozhatunk a munkáiddal legközelebb?

Augusztus 8-án, 50. születésnapomon El, Kondor, pláza címmel nyílik kiállításom a Herman Ottó Múzeum Rákóczi-házában; hasonló című kötetem (versek, elektrográfiák) ugyanekkor jelenik meg. A kiállítás kurátora Bán András művészettörténész, a Műcsarnok vezető kurátora; látványtervezője Dienes Ágnes, a Herman Ottó Múzeum munkatársa.

Az itt bemutatott alkotásod mikor készült, miért ezt a munkát választottad?

A kép a legutóbbi, A Nagy Bibin és a műlovarnő című kötetemben, 2016-ban jelent meg. 70x50 cm-es, vegyes technikával, 2016-ban készült elektrográfia. Felhasznált eszközök, anyagok, kellékek, többek között: számítógép, szkenner, fényképezőgép, fax, fénymásológép, nyomtató, mobiltelefon, digitális mikroszkóp; akril, akrillakk, akvarellceruza, állatürülék (napos csibe, nyúl, kacsa), bélyegzőfesték, drótkefe, ezüst-, arany-, szén-, grafit- és rozsda- és krétapor, fapác, fűrészgép lánckenőolaj, Hernádkak, Berekfürdő és Mezőkövesd kútvizei, homok, indigó, írógép-javítófesték, lakkbenzin, lazúr, lenolaj, letraszet, linómetsző kés, lószőr, pasztellkréta, madártoll, ruhafesték, színes ceruza, szivacs, tempera, tojássárgája, tus, vízfesték.

Bibinke állatorvosi lova elnyeríti a hét méltó jutalmát, 2016. elektrográfia, vegyes technika, 70x50 cm