Horkay István, ifj. Koffán Károly, Krnács Ágota

Interjú Horkay István képzőművésszel

  Budapest, 1945.12. 25.
  Fontosabb művészeti díjai
  Corona d’alloro alla carriera artistica Regione Sicilia, Italia (2010)
  Békéscsabai Országos Grafikai Biennálé fődíja (2014)
  Prima Primissima Díj (2017)

   www.horkay.com,  Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.  
  +36 30 811 3731, H- 8253 Révfülöp Hajnal u. 24.

Mikor kezdtél el elektrográfiai alkotásokat létrehozni?

1985-ben.

Miért szereted ezt a műfajt?

Nyitott és kreatív. A médium a látványról, annak megragadásáról szól, és a modern technika számtalan lehetőséget biztosít erre.

Kik hatnak a munkásságodra?

Bill Viola, Kurt Schwitters, Bálint Endre

Szeretnénk, ha betekintést adnál az elektrográfiai alkotói módszeredbe. Hagyományos technikákkal is dolgozol. Mi a különbség a digitális és a hagyományos alkotói módszer között? Hogyan lehet egyensúlyt tartani a különböző munkamódszerek között?

A dolog természeténél fogva kialakulnak azok a megoldások, amelyek technikai ismeretek alkalmazásával megfelelő választ adnak/adhatnak.
Lenyűgöz a technika világa, a fejlődése, arra törekszem, hogy minél jobban kihasználjam a benne rejlő lehetőségeket. Nem titkolt szándékom, hogy minél több információt tárjak a néző elé, amellyel katalogizálni akarom a világot, megragadni a kort, amiben élünk.
Furcsa, de aktuális módját választottam annak, hogy egyfajta  dokumentálással –létrehozzak egy olyan világot, ahol  a grafikai képzelet védelmébe veszi a védtelent, egyfajta hitet támaszt, katalogizálva az elmúlt idő történéseit, lényeges változásait.

Mikor lettél a Magyar Elektrográfiai Társaság tagja?

2013-ban, de már előtte is több MET-rendezvényen szerepeltem meghívással.

Miért fontos számodra ez a tagság? Mit adott a Társaság neked?

Egyfajta közösséget, bizalmi rendszert, megmérettetést.

Hol találkozhatunk a munkáiddal legközelebb?  

MOME, 2018. április 18.

Az itt bemutatásra kerülő alkotásod mikor készült, miért ezt a munkát választottad?

Szeretem…

A Gyűjtő, 2018. digital print, 210x100 cm

Interjú ifj. Koffán Károly festőművésszel

 1940. augusztus 1., Budapest, VIII.

  Legfontosabb díjai:
  2006. Csak Tiszta Forrásból (Bartók 125) József Attila Művészeti Centrum festészeti I. díja,
  2007. Pro Cultura Intercisae
  2010. Tolna Megyei Művészetért

  http://www.tolnaart.hu/koffan/index.htm, http://artpart.hu/index.php?p=muvesz&id=1
  http://users.atw.hu/zomancmuveszek/ifj%20Koffan%20Karoly.htm
  http://www.google.com/profiles/koffankaroly, Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.,
 +36-30/427-0626, H-6020 Dunaföldvár, Pentelei út 30. 

Mikor kezdtél el elektrográfiai alkotásokat létrehozni?

1982-ben, a SINCLAIR SPECTRUM 48K mikroszámítógépen.

Miért szereted ezt a műfajt?

A szabadkézi rajz és festés érzékenységét kivéve, gyorsaságára és kiszámítható biztonságára volt szükségem.

Kik hatnak a munkásságodra?

Figyelemmel kísértem a fraktálgeometriai műveket az interneten. Olyan vonatkozásai érdekelnek, amelyek számítógép nélkül létre sem jöhettek volna. (Egész korábbi munkásságomban hasonló elvek mentén dolgoztam, így pl. a Tűzzománcművészek Magyar Társasága tagjaként a műfaj specifikus vonatkozásai érdekeltek.) Példaképem nincs. Ellenben elektrográfiáim alapmotívuma geometriai kutatásaim illusztrálása. (E témakörből több szakcikkem is napvilágot látott tudományos periodikákban) Esztétikai vonatkozásainak alapelve: Az embert minden esetben saját szellemi teljesítményei töltik el örömmel. Így a művek befogadásakor is. A szem elől elzárt, ezáltal ismeretlen művek híre a puszta tekintélyelv alapján sohasem váltott ki bennem valamiféle követési reflexet. A magam számára kijelölt út mindig a még ismeretlen felé visz. (Ha mégis valamiféle példaképet neveznék meg, ez a régi nagyok hasonló törekvései szerint Leonardo da Vinci, Albrecht Dürer, Michelangelo Buonarroti lennének.)

Szeretnénk, ha betekintést adnál az elektrográfiai alkotói módszeredbe.

A felsőoktatásban intézményem vezető geometriaoktatója voltam: magam határoztam meg a tananyag összetételét. Ehhez, főként a 3D megjelenítés algoritmusainak bemutatásához mielőbb igénybe vettem a számítógépet. (A műszaki területen létfontosságú kapcsolat van a síkbeli tervezés és a végeredményként létrehozandó, térbeli tárgy között. Tehát a szép tervrajz legfontosabb vonatkozása a szabatos utasítás a megvalósításhoz.) Ezért 1995-ben belefogtam az AutoCAD program oktatásába és a magam kutatásai számára szerkesztések készítésébe. Ha valamely munkám elektronikus dátumai közt jóval korábbi dátum szerepel, mint amit a mű keletkezéseként megadok, ez a magyarázata: a gondolat fejlesztésének kezdő-időpontja az AutoCAD-beli munkába vételé

Hagyományos technikákkal is dolgozol. Mi a különbség a digitális és a hagyományos alkotói módszer között? Hogyan lehet egyensúlyt tartani a különböző munkamódszerek között?

Nem törekszem semmiféle egyensúly tartására. Neveltetésem és talán születésem okán is, mások iránt mély empátiát érzek. Ez vitt a portrérajzolás, tanítási és szakszervezeti munkám felé. (A két utóbbi területen jelentős speciális díjakkal jutalmaztak.)

Mikor lettél a Magyar Elektrográfiai Társaság tagja? Miért fontos számodra ez a tagság?

2010-ben. Már az ezredforduló előtt állítottam ki komputergrafikákat, vidéki elszigeteltségem okán nem voltam ismert a MET alapítói előtt. Kérvényemmel a tagságért talán több mint egy esztendőt is várnom kellett. Felvételemkor tehát végre publicitáshoz és összehasonlítási lehetőségekhez jutottam. Társakat kaptam, és egy olyan speciális légkört, ami segíteni igyekszik munkámat, nem pedig egy korlátlan, könyörtelen konkurencia gáncs-légkörét. Minthogy e pillanatban szeretett Feleségem évekig tartó szenvedései után halálával végződő korszak végére értem, számomra szakmai fennmaradásom szempontjából, ez döntő fontosságúvá nőtt.

Most éppen min dolgozol? Milyen téma foglalkoztat? Hol találkozhatunk a munkáiddal legközelebb?

Még mindig kimerítetlen a „Térnek térre való leképzése” témakör, amelyhez új képeket készítek. (Ez tudtommal a világon egyedi: nem csodálkozhatom, ha kortárs műtörténész, besorolást keresve, nem tud hová tenni.) Ezeket legkésőbb 2020 őszén, Feleségem emlékkiállításával együtt, egyéni kiállításomon fogom bemutatni, a Dunaújvárosi Kortárs Művészeti Intézetben.

Felkértek egy három helyszínen, külön-külön előadásokkal járó, Tolna megyei sorozat tartására. E hó 26-áig még nyitva van szekszárdi egyéni kiállításom, amelynek A Koffán-sejtés címet adtam. Dunaújvárosban pedig a Kilátások c. kollektív, tavaszi tárlaton szerepelek a hó végéig.

Triptichon (középső elem) 2017. számítógépes grafika, 100x100 cm

Interjú Krnács Ágota képzőművész, tervezőgrafikussal

 Legfontosabb díjai:
 2017 - 39. REÖK Nyári Tárlat Biennálé - a Zsűri díja
 2016 - Simsay Ildikó díj (MKITSZ) közösségi munkáért
 2014 - 3. Mega-Pixel, Digitális Alkotások Országos Tárlata – Zsűri díja

  http://krnago.wixsite.com/krnago
  Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

Mikor kezdtél el elektrográfiai alkotásokat létrehozni?

Az ezredfordulón, ahogy saját PC-n tudtam már dolgozni mint tervezőgrafikus kezdtem fölfedezni a különböző grafikai szoftverek, a szkenner, a digitális fényképező és kamera adta lehetőségeket, de akár úgy is mondhatjuk, hogy a digitális képalkotás hőskorától használom ezt a technikát.

Miért szereted ezt a műfajt?

Mert határtalan. Az eszköztár folyamatosan bővül és finomodik, a képzeletemben megfogalmazódót egy az egyben létre tudom hozni általa.

Kik hatnak a munkásságodra?

Nem feltétlenül csak képzőművészek. Éppúgy érzékenyen érint egy krisztusi tanítás, mint ahogyan bevésődtek mondjuk Marina Abramović performanszai, vagy akár Lajkó Félix erdei koncertje, vagy az első utcai fényfestés, amit 20 évvel ezelőtt láttam, de fogalmam sincs, hogy ki csinálhatta, és még sorolhatnám…

Szeretnénk, ha betekintést adnál az elektrográfiai alkotói módszeredbe.

Volt egy jó pár év, amikor kb. 100 rétegű digitális kollázsokat építettem virtuálisan a ’horror vacui’ jegyében, az utóbbi években viszont szürreális montázsokat készítek, ahol nagyobb hangsúlyt kapnak a kép hátteréül szolgáló fotóim. 

Hagyományos technikákkal is dolgozol. Mi a különbség a digitális és a hagyományos alkotói módszer között? Hogyan lehet egyensúlyt tartani a különböző munkamódszerek között?

Ez pont úgy működik, mint amikor valaki több hangszeren is tud játszani. Van olyan dallam, amihez zongora illik, és van, amelyikhez gitár. Egyszerűen csak ráérzel, hogy azt, amit közölni szeretnél, milyen módon teszed: ceruzát vagy egeret ragadsz. Viszont az is érdekes folyamat, amikor egy témát minden lehetséges eszközzel fel akarok dolgozni. Talán ez az a belső iránytű, ami jelzi, hogy a saját utamon vagyok. Azt gondolom, hogy a mondanivalónak mindig meg kell előznie a kifejezésére szolgáló eszköz jelentőségét és használatát.

Mikor lettél a Magyar Elektrográfiai Társaság tagja? Miért fontos számodra ez a tagság? Mit adott a Társaság neked?

2005-ben a groteszk triennálén a MET díját kaptam meg, ami többek között egy kiállítási lehetőséggel járt a Társasággal, és amit akkor még nem is sejtettem, hogy onnan számítva az egyik legjelentősebb platform lesz az életemben. Most számoltam össze – és ez engem is meglepett –, hogy azóta 97 olyan egyéni és csoportos tárlaton vagyok túl, amely kifejezetten ehhez a műfajhoz volt köthető. 2010-ben lettem tag, ami nemcsak egy új kapcsolódási pontot jelentett, hanem a Társaság különféle tervezőgrafikai feladatait ellátva abszolút a napi elfoglaltságaim részévé is vált.

Most éppen min dolgozol? Milyen téma foglalkoztat? Hol találkozhatunk a munkáiddal legközelebb?

A szakrális és a profán egyidejű megjelenése éppúgy érdekel, mint a hétköznapokban rejlő fonákságok. Az éppen most zajló Cork Photo fesztivál (Írország) keretein belül a Cork Printmakers Gallery kiállítására beválogatták az egyik legfrissebb nyomatom. A Grafika Hónapja rendezvényhez kapcsolódva a MET Galéria "Tartsd a vonalat...! 2." című csoportos kiállításán is szerepelek, s még látogatható a Csabagyöngye Kulturális Központban (Békéscsaba) az önálló tárlatom. Ami szintén biztos: jelen leszek munkáimmal az 5. Székelyföldi Grafikai Biennálén.

Az itt bemutatásra kerülő alkotásod mikor készült, miért ezt a munkát választottad?

Két évvel ezelőtt készült erdélyi emlék, és azért ezt, mert tudom, hogy ez már többeknek tetszett :)

Nyárádi anzix, 2016. digitális montázs / risograph print, 70x100cm