Függőség – fotók a megnyitóról

Fotók: HAász Ágnes

 
  • 20180510_170005_HDR
  • 20180510_170017_HDR
  • 20180510_170857_HDR
  • 20180510_172622_HDR
  • 20180510_172655_HDR
  • 20180510_172745_HDR
  • 20180510_172859_HDR
  • 20180510_172922_HDR
  • 20180510_172926_HDR
  • 20180510_190308_HDR
  • 20180510_190322_HDR
  • 20180510_190354_HDR
  • 20180510_190448_HDR
  • 20180510_190453_HDR
  • 20180510_190542_HDR
  • 20180510_190618_HDR
  • 20180510_190647_HDR
  • 20180510_190652_HDR
  • 20180514_171244_HDR
  • 20180514_171352_HDR
  • 20180514_171407_HDR
  • 20180514_171448_HDR
  • 20180514_171502_HDR
  • 20180514_171515_HDR
  • 20180514_171559_HDR
  • 20180522_125516_HDR
  • 20180522_125533_HDR
  • 20180522_125614_HDR
  • 20180522_125621_HDR
  • 20180522_125653_HDR
  • 20180522_125705_HDR
  • 20180522_125710_HDR
  • 20180522_125731_HDR
  • 20180522_125840_HDR
  • aDSC_1905
  • aDSC_1913

Szigethy Anna megnyitóbeszéde:

Addikció

Többé-kevésbé mindannyian függünk valamitől vagy valakitől. Mindannyian függőségi rendszerben éljük az életünket: vannak legális és illegális drogok, pótszerek, viszonyok, amelyekkel kiváltjuk a mindennapokat, könnyítünk saját magunk elviselésén.

A művészetben mindig is volt szó különböző addíciókról, függésekről – Degas Abszintivóitól Nan Goldin fotósorozatáig a Szexuális függés balladájáig. Különböző élethelyzetben sokan és sokféleképpen fogalmazták meg filmben, festményen, fotóban, versben; erőszakosan, nosztalgiával, istenítve, démonizálva vagy kritikusan a mindannyiunkra annyira jellemző, minket foglalkoztató addíciót.

Az a kifejezés a legjobb szó a függőségre, hogy valami hiány, amivel meg kell küzdeni, amit le kell győzni; és nem a társadalmi elvárások, a „társadalmi normák” miatt; hanem mert önmagunk békéje a tét. Érvelhetnek, hogy civilizációs betegség vagy egészségügyi ok, egy lelki gyengeség vagy kényszeresség; de valószínűleg az emberiség történetében mindig is voltak, vannak –pillanatnyi- megnyugvást hozó vagy bukásra ítélt próbálkozások a sima létezés elviselésére. Hogy pusztítók vagy kordában lehet őket tartani, az már függ az egyes személytől; és ezt járták körbe a diákok.

A hiány, hiátus csak másodlagosan vonatkozik valami konkrét tárgyra, szerre, kapcsolatra; először valami belőlünk hiányzik, valami után sóvárgunk, valami nem stimmel.

Az itt látható munkákban az alkotók mindenfajta addícióval foglalkoztak; nemcsak a nyilvánvaló, a médiából/bűnügyi hírekből/tragikus életsorsokból/vagy a saját közvetlen környezetünkből származó elsődleges függésekkel, de a társadalom számára még (bizonyos határig) elfogadottakkal, mint a munkamániával, társfüggőséggel vagy a tárgyakhoz való beteges ragaszkodással.

Azért szeretem a szakkollégisták kiállítási anyagát, mert nagyon okosan, érzékenyen nyúltak a témához; mert nem az elitélés munkált bennük a projekt során.

Vigyázzanak magukra, legyen szükségük minél kevesebb addiktív elemre az életükben, minél inkább találják meg a lelki békéjüket – elmerülve a munkákban, a kisérő leírásokban, csakis ezt kívánhatjuk nekik és mindannyiunknak.

 

Szirmay Zsanett kiállítása a Müpában

A 2017-2018-as magyar V4-elnökség kulturális és tudományos programsorozata:

A Visegrádi Együttműködést – annak történelmi előzményeire építve – hozták létre a közösn múltra, értékekre, érdekekre, valamint a kölcsönös bizalomra alapozva Visegrádon. A négy országból –Magyarország, Csehország, Lengyelország és Szlovákia – álló Visegrádi Csoport (V4) megalakulása óta hatékonyan képviseli regionális érdekeinket, 2004 óta az Európai Unióban is. A V4 a stabilitást és a növekedést képviselő európai tényező. Az országok együttműködése kiváló lehetőséget biztosít arra, hogy jobban megismerjük egymás hagyományait, művészetét, épített örökségét, természeti értékeit és kultúráját.

 
  • Szirmay-Zsanett_Soundweaving_-1
  • Szirmay-Zsanett_Soundweaving_-10
  • Szirmay-Zsanett_Soundweaving_-11
  • Szirmay-Zsanett_Soundweaving_-12
  • Szirmay-Zsanett_Soundweaving_-13
  • Szirmay-Zsanett_Soundweaving_-14
  • Szirmay-Zsanett_Soundweaving_-15
  • Szirmay-Zsanett_Soundweaving_-16
  • Szirmay-Zsanett_Soundweaving_-17
  • Szirmay-Zsanett_Soundweaving_-18
  • Szirmay-Zsanett_Soundweaving_-19
  • Szirmay-Zsanett_Soundweaving_-2
  • Szirmay-Zsanett_Soundweaving_-20
  • Szirmay-Zsanett_Soundweaving_-21
  • Szirmay-Zsanett_Soundweaving_-22
  • Szirmay-Zsanett_Soundweaving_-23
  • Szirmay-Zsanett_Soundweaving_-3
  • Szirmay-Zsanett_Soundweaving_-4
  • Szirmay-Zsanett_Soundweaving_-5
  • Szirmay-Zsanett_Soundweaving_-6
  • Szirmay-Zsanett_Soundweaving_-7
  • Szirmay-Zsanett_Soundweaving_-8
  • Szirmay-Zsanett_Soundweaving_-9

Cikk folytatása

A HÉT 3 MŰVÉSZE

Interjú Gyenes Zsolt médiaművésszel

gyenes portre  1962. Hímesháza, Baranya megye
  http://gyenes62.hu/
  Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
  +36 30 3734525
  H-7628 Pécs, Komlói út 134.


  Legfontosabb díjai:
  Magyar Fotográfiai Biennálé díja, 1995
  Honorable Mentioned Award VSC, USA, 2001
  H. Mentioned A., Muvi5, Spanyolország, 2018

Mikor kezdtél el elektrográfiai alkotásokat létrehozni?

Xeroxszal és digitális képek létrehozásával az 1980-as évek második felétől foglalkoztam, viszont nem találtam meg azt a fórumot, ahol ezeket a szélesebb közönségnek is bemutathattam volna. Egyébként az első számítógépes munkáim Primo (magyar) számítógéppel készültek, és némelyik időben kiterjesztve, mozgásba is lendült...

Miért szereted ezt a műfajt?

A gyorsaságot, a végtelen kísérletezési lehetőséget, a variációk szabad megvalósítását emelem ki ebben a vonatkozásban.

Kik hatnak a munkásságodra?

Az 1970-es évek végétől kezdve az elérhető irodalmak, pontosabban példák, művészek inspiráltak, mint Moholy-Nagy László és Kepes György. De a zene is mindig meghatározó volt számomra. Korszakaim vannak, amikor más és más válik fontossá ebben a vonatkozásban is.

Szeretnénk, ha betekintést adnál az elektrográfiai alkotói módszeredbe.

Mindig van egy kiindulás, elképzelés, koncepció, aztán a folyamat közben alakul a dolog; a meglepetések, a véletlenek felszabadítóan hatnak rám, munkáimra. Van, amikor fotó, CT-felvétel az alap, a kiindulás, de sokszor számítógéppel rajzolok meg mindent az elejétől kezdve a végéig. Ugyanez érvényes a hangra is; gyakran magam veszem fel az alapanyagot a környezetemből és módosítom azt, vagy teljesen digitálisan hozom létre az egész hangkörnyezetet.

Hagyományos technikákkal is dolgozol. Mi a különbség a digitális és a hagyományos alkotói módszer között?

Ma már nem dolgozom hagyományos technikákkal, hacsak a videót, fotográfiát nem tekintjük annak.

Mikor lettél a Magyar Elektrográfiai Társaság tagja? Miért fontos számodra ez a tagság? Mit adott a Társaság neked?

2010-ben lettem tag, de már korábban is szerepeltem néhány MET-kiállításon. Nagyon sok lehetőséget nyújt a Társaság a bemutatkozásra, és a tagság igen jó közösség; jól érzem itt magam.  

Most éppen min dolgozol? Milyen téma foglalkoztat? Hol találkozhatunk a munkáiddal legközelebb?

Jövő hónapban nyílik kiállításom „Monitortextúrák” címen a MET Galériában. Erre készülök most leginkább. Előtte még Spanyolországban látható egy audio-videó munkám a Muvi5 nemzetközi vizuális zenei eseményen. Továbbra is hang és kép sajátos viszonya izgat, egyszerre több audio-video sorozaton is dolgozom (Szinkrónia, Körmenet/Procession és Monitortextúrák).

Az itt bemutatásra kerülő alkotásod mikor készült, miért ezt a munkát választottad?

Éppen ezen dolgozom a napokban; hamarosan elkészül. Két video-stillt mellékelek belőle.

gyenes s154 2stillsSzinkrónia Opus 154, 2018. Audio-Video, 2 perc, HD, HiFi hang

 

Interjú Lonovics László festő- és grafikusművésszel

Lonovics László   1951.01.01. Békéscsaba
  Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
  +36 30 548 6307
  H-5600 Békéscsaba, Derkovits sor 5. fsz. 3.


  Legfontosabb díjai:
  Békés megyei Príma díj, 2006
  MAOE szakmai díj, 2016

 

Mikor kezdtél el elektrográfiai alkotásokat létrehozni?

Húsz éve kezdtem el számítógépes grafikákat készíteni, és azóta rendszeresen foglalkozom ezzel a technikával.

Miért szereted ezt a műfajt?

Mindig vonzottak az új technikai eszközökkel létrehozható alkotói eljárások. Korábban, az 1970-80-as években szitanyomással készítettem grafikáimat. Izgalmas, kísérletezésre alkalmas technikát ismertem meg benne. A számítógép elterjedésekor természetes volt számomra, hogy kipróbáljam a számítógépes szoftvereket, hogy azokkal valósítsam meg alkotói elképzeléseimet.

Kik hatnak a munkásságodra?

Pályakezdésemkor a huszadik század eleji konstruktivisták és a Bauhaus szemlélete hatott rám, továbbá a magyar avantgárd törekvéseket képviselő művészek, többek között Fajó János, Nádler István, Bak Imre, Hencze Tamás, Deim Pál stb.

Szeretnénk, ha betekintést adnál az elektrográfiai alkotói módszeredbe.

Grafikáim nagyrészt fotóalapúak, amely fotókat saját magam készítem. Azokat számítógépes szoftverekkel alakítva transzponálom képi formává. Alkotói módszeremre jellemző, hogy sok változatot készítek, és azokat fejlesztem végleges formává.

Hagyományos technikákkal is dolgozol. Mi a különbség a digitális és a hagyományos alkotói módszer között? Hogyan lehet egyensúlyt tartani a különböző munkamódszerek között?

A digitális képalakítással párhuzamosan festek is, ehhez több alkalommal a kompozíciós és színvázlatokat számítógéppel készítem. Az is előfordul, hogy egy festményem digitalizált részletét beillesztem egy számítógépes grafikámba. Hangsúlyozni szeretném, minden technikai eljárásnak megvan a sajátossága, ezek lehetőségeit és korlátait figyelembe kell venni az alkotás folyamatában.

Mikor lettél a Magyar Elektrográfiai Társaság tagja? Miért fontos számodra ez a tagság? Mit adott a Társaság neked?

Ha jól emlékszem, először 2002-ben a Magyar Elektrográfiai Társaságnak a Belgrádi Múzeumban rendezett kiállításán szerepeltem meghívottként. Akkor már én a fényművészettel foglalkozó alkotókat tömörítő Nemzetközi Kepes Társaság tagja voltam. Azt követően a Magyar Elektrográfiai Társaság minden jelentősebb kiállításán örömmel szerepeltem. A megtisztelő felkérésnek eleget téve a társaságba 2013-ben léptem be, amely legjelentősebb fóruma a magyar elektrográfiai törekvéseknek. A társaság rendszeres bemutatkozási lehetőséget nyújt, aminek során szakmai és baráti diskurzusra, kapcsolattartásra is lehetőség nyílik.

Most éppen min dolgozol? Milyen téma foglalkoztat? Hol találkozhatunk a munkáiddal legközelebb?

Továbbra is folytatom fénygrafikai kísérleteimet, és a festészetben a rétegek témakörében találok újabb és újabb inspirációkat.

Az itt bemutatásra kerülő alkotásod mikor készült, miért ezt a munkát választottad?

Azért választottam ezt a munkámat, mert munkásságomban a fény témája a legmeghatározóbb, és ez az egyik legújabb számítógépes grafikám.

 Lonovics László Születés ISzületés I. 2017. számítógépes grafika

 

Interjú Szlaukó László képzőművésszel

Szlauko portre 4x4orca  1945.
  Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

  Legfontosabb díjai:
  Nemzetközi Groteszk kiállítás fődíja, Kaposvár, 1996 és1999
  II. Országos Papírművészeti Triennálé díja, 2002
  Új Magyar Avantgárd kiállítás MAOE szobrász díja, 2007

 

Mikor kezdtél el elektrográfiai alkotásokat létrehozni?

1972- ben, egy fél szobát betöltő másológépen.

Miért szereted ezt a műfajt?

Mert a virtuális térben majdnem minden lehetséges.

Kik hatnak a munkásságodra?

Nem vagyok követő típus.

Szeretnénk, ha betekintést adnál az elektrográfiai alkotói módszeredbe.

Az ötletet próbálom megvalósítani maximálisan, a számítógépprogram paneljai és közhelyei nélkül. De én még másolóval is sokat dolgozom.

Hagyományos technikákkal is dolgozol. Mi a különbség a digitális és a hagyományos alkotói módszer között? Hogyan lehet egyensúlyt tartani a különböző munkamódszerek között?

Mivel főleg hagyományos technikával dolgozom, így tollal, ceruzával hagyományosan rajzolok, szobraimhoz mintázni is szoktam, hogy valóban körplasztika legyen. Biztosan jó lehet mindez virtuálisan is, de én idegenkedem.

Mikor lettél a Magyar Elektrográfiai Társaság tagja? Miért fontos számodra ez a tagság? Mit adott a Társaság neked?

2001, alapító tag vagyok. A lehetőségek és kísérletezés ma is izgat.

Most éppen min dolgozol? Milyen téma foglalkoztat? Hol találkozhatunk a munkáiddal legközelebb?

Most fából és bőrből készítek szobrot, aktuális kérdéseimre keresek válaszokat.

Az itt bemutatásra kerülő alkotásod mikor készült, miért ezt a munkát választottad?

2009-ben a  „Barlangfestő ember" című digitális kiállításra készítettem. Témája: az aluljáróban, ahol naponta járok, a falakat mai rajzok – graffitik – borítják. Közöttük jelennek meg festményem alakjai, de ők itt is járnak közöttünk, az árnyékvilágban.

Szlauko kep 6367A platoni barlang, 2009. digitális montázs, 21x30 cm

DIGIT/KLASSZIK 2. - fotók a megnyitóról

Magyar Grafikusművészek Szövetsége és a Magyar Grafikáért Alapítvány kiállítása a Grafika Hónapja keretében

 
  • 20180508_180258_HDR
  • 20180508_180304_HDR
  • 20180508_180835_HDR
  • 20180508_180843_HDR
  • 20180508_180913_HDR
  • 20180508_180925_HDR
  • 20180508_180948_HDR
  • 20180508_181005_HDR
  • 20180508_181118_HDR
  • 20180508_182427_HDR
  • 20180508_185448_HDR
  • 20180508_185516_HDR
  • 20180508_185523_HDR
  • 20180508_185531_HDR
  • 20180508_185553_HDR
  • 20180508_185602_HDR
  • 20180508_185608_HDR
  • 20180508_185632_HDR
  • 20180508_190010_HDR
  • 20180508_190031_HDR

Megnyitotta: Révész Emese művészettörténész

Kiállítók: Bányai Anna • Bodor Anikó • ButakAndrás • Damó István • Éles Bulcsú • Győrffy Sándor • HAász Ágnes • Kádár Katalin • Kiss Zoltán • Kovács Péter Balázs • LuzsiczaÁrpád • Magén István • Oberfrank Luca • Olajos György • Péli Mandula • Rába Judit • Sóváradi Valéria • Stefanovits Péter • Szőnyi Krisztina • Varga Zsófia • Végvári Beatrix

A Magyar Grafikusművészek Szövetsége 1993-ban megállapodást kötött
a Váci Országos Grafikai Műhellyel ( Nalors Grafika Kft) arra vonatkozóan,
hogy a szövetség tagjainak lehetőséget biztosít grafikai lapjainak sokszorosításában.
Különös érdeklődés mutatkozik a litográfia és a szitanyomat
technikák iránt. A szövetség által pályázati úton megszerzett támogatások
hozzájárulnak ily módon tagjainak alkotóművészeti munkáihoz a Váci
Műhelyben. A kiemelt támogatók között megemlítjük a Magyar Művészeti
Akadémiát illetve a Nemzeti Kulturális Alapot. A Műhelyben készült alkotásoknak
egy része A Magyar Grafikáért Alapítvány gyűjteményébe kerülnek.
A Digit / Klasszik 2 / 2018 kiállításon látható grafikai lapok a legújabb és
eddig még be nem mutatott alkotásokként kerülnek a nagy közönség elé a
Grafika Hónapja 2018 országos program keretén belül.

Meghívó: Áramkör 2018

A Magyar Elektrográfiai Társaság/MET művészi tevékenységének bemutatása vetített képekkel

Santl záróünnepség.jpg C

A HÉT 3 MŰVÉSZE

Interjú Barti Magdolna képzőművésszel

barti magdolna profil

 

 

  www.bartimagdolna.wordpress.com
  Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

 

 

 Mikor kezdtél el elektrográfiai alkotásokat létrehozni?

Nem tudnám pontosan megmondani. Legalább 13 éve már biztosan. Az első közös megjelenésemen, a Magyar Elektrográfiai Társaság által rendezett 2010-es Matricák nemzetközi kiállítás megnyitóján Kováts Borbála meg is jegyezte, hogy nem is tudta, hogy én is készítek elektrográfiákat. Egy pillanatra meghökkentem, majd az jutott eszembe, hogy: Jé, én sem tudtam. Az első kísérleteim a reklámmal kapcsolatos tanulmányaim kapcsán jöttek, és inkább kötődtek bennem az alkalmazott grafikához (a plakáthoz), mint képművészeti kifejező formához. De így utólag visszagondolva, leginkább az eszköz, a számítógép volt csak a közös pont.

Miért szereted ezt a műfajt?

Szeretem az újabb és újabb lehetőségeket, a kísérletezést. Megmozgat, feltölt. Az elektrográfia nem azt jelenti, hogy az ember a számítógépet nyomkodja naphosszat. Rengeteg lehetőséget és technikai ötvözést, keresztezést… szabadságot rejt magában.

Kik hatnak a munkásságodra?

Ó, ez elég nehéz kérdés, és nem is hiszem, hogy egyértelmű választ lehetne adni egy olyan világban, ahol szinte mindenhol képekkel találkozik az ember, nem lehet igazán hatás nélkül maradni. De ha nevet kellene mondanom, Vajda Lajos, Bálint Endre, Toulouse-Lautrec, Vassily Kandinsky és Paul Klee nevét említeném elsőre. Sokszor gondolkodom a munkáikon, de mikor azt érzem, hogy „hatnak”, nem nyúlok új képhez, csak jegyzetelek, inspirációt gyűjtök és megvárom, míg elmúlik.

Szeretnénk, ha betekintést adnál az elektrográfiai alkotói módszeredbe.

A „látványos” része nálam elég rövid. A „gyűjtögetés”, információk tudatos vagy kényszerű begyűjtése és azok sűrítése sokkal hosszabb folyamat. Jelenleg nagyjából 15-17ezer digitális fotóm van meg nagyjából a fejemben a gyűjtögető időszakokból. Ezek hangulata, felépítése, kompozíciója meghatározó a későbbi alkotás során. Folyamatosan figyelem, gyűjtöm a környezetemben előforduló felületeket, tárgyakat is. Nem utolsó sorban az emberi hatásokat makro- és mikroszinten egyaránt. És amikor ez a sok dolog már annyira sok és annyira sűrű, hogy egy csepp sem fér be több, muszáj „kirobbannia”. Így van, hogy egy egész sorozat is készül egy nap.

Hagyományos technikákkal is dolgozol. Mi a különbség a digitális és a hagyományos alkotói módszer között? Hogyan lehet egyensúlyt tartani a különböző munkamódszerek között?

A hagyományos technika nálam más. Másra használom. Ugyan van párhuzam az elektrográfia és a hagyományos technikával készült munkáim között, gondolok itt például a motívum és színhasználatra. A hagyományos grafikai munka számomra sokszor inkább egy saját belső rendrakás, míg az elektrográfia egy belső, de külvilági rendezés. Ha úgy tetszik, szív és ész, lélek és test… Mindkettőre szükség van.

Mikor lettél a Magyar Elektrográfiai Társaság tagja? Miért fontos számodra ez a tagság? Mit adott a Társaság neked?

2013-ban vettek fel a Társaság tagjai közé. Nagy lépés volt a művészeti pályámon. Megtisztelő számomra, hogy bekerülhettem. Szeretek új dolgokat tanulni, és fejlődni. Frissen tart. Izgalmas dolog egy ilyen Társaság működését, mozdulását belülről is látni és részt is venni benne.      

Most éppen min dolgozol? Milyen téma foglalkoztat? Hol találkozhatunk a munkáiddal legközelebb?

Nincs éppen. Inkább egy összefüggő folyamat ez nálam. A változás, ami foglalkoztat most. Több csoportos kiállításon is, terveim szerint.

Az itt bemutatásra kerülő alkotásod mikor készült, miért ezt a munkát választottad?

Még friss, április végén készült. Mert, mint a címe is mutatja: Változás, ez a téma foglalkoztat jelenleg.

 barti valtozas 2018Változás, 2018. elektrográfia, 50x50 cm

Interjú Gábos József képzőművésszel

Gabos fotoHM02   Budapest, 1956.04.22.
  www.gabos.hu
  Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
  +36-309-604-673

  Legfontosabb díjai:
  Spanyolnátha Mail Art Nívódíj
  2011. Liszt emlékév Újbuda, III. díj
  2017. Matricák, Zsűri díja 

Portréfotó: HM.

Mikor kezdtél el elektrográfiai alkotásokat létrehozni?

1990 óta van saját PC-m, de igazán képeket csinálni csak az ezredfordulón kezdtem el rajta. Akkor pár éve már digitális fényképezőgépem is volt.

Miért szereted ezt a műfajt?

Rugalmas, jóval kevesebb a korlát és több a lehetőség, mint a hagyományos eszközöknél.

Kik hatnak a munkásságodra?

Talán a három T-t említeném: Tapies, Tobey, Twombly. A magyarok közül leginkább Frey Krisztián.

Szeretnénk, ha betekintést adnál az elektrográfiai alkotói módszeredbe.

Gyakorlatilag csak tárgynélküli képeket csinálok, többnyire saját dolgokból (firkák, rajzok, fotók…) kiindulva. És próbálom a XX. század számomra legfontosabb két képcsinálási módszerét (eszközét? elvét?), a kollázst és a véletlent alkalmazni.

Hagyományos technikákkal is dolgozol. Mi a különbség a digitális és a hagyományos alkotói módszer között? Hogyan lehet egyensúlyt tartani a különböző munkamódszerek között?

A hagyományos technikáknál minden döntés végleges. Nagyon nehéz visszatérni egy korábbi állapothoz, ami géppel egy mozdulat. Géppel sokkal könnyebb variációkat előállítani, végignézni és így dönteni.

Mikor lettél a Magyar Elektrográfiai Társaság tagja? Miért fontos számodra ez a tagság? Mit adott a Társaság neked?

2004. Ez egy nagyon jó társaság, vannak itt barátaim és találkozási lehetőség, pláne amióta már saját galériánk is van. És persze a rengeteg kiállítás.

Most éppen min dolgozol? Milyen téma foglalkoztat? Hol találkozhatunk a munkáiddal legközelebb?

Régi könyvekből csinálok képeket, meg firkálgatok, és persze készülök a szekszárdi kiállításunkra, a Digitális Agóra 2018 nemzetközi triennáléra is.

Az itt bemutatásra kerülő alkotásod mikor készült, miért ezt a munkát választottad?

Ez egy 2013-as kép, azt hiszem, jó példa arra, hogy hogyan dolgozok (lásd 4.), és persze szeretem is.

Gabos JDFGY01Jókai dekonstrukció – Fekete Gyémántok 01., 2013. c print, 30x21 cm

Interjú Kántor József képzőművésszel

Kántor J portré  1949.
  www.kantorjozsef.net
  Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
  +36703385125
  H-6500 Baja, Parti u. 8

 Legfontosabb díjai:
 1997, 2010 Bács-Kiskun Megye Művészeti Díja ( Kollektív díj)
  2005 Nívódíj „Rejtelmek ha zengenek” Alkotó Pedagógusok Országos Tárlata
  2015 Kustár Zsuzsa Emlékkiállítás szakmai díja

Portréfotó: Prokné Tirner Gyöngyi

Mikor kezdtél el elektrográfiai alkotásokat létrehozni?

Valamikor a kétezres évek elején. 2002-ben volt az „Ecset és egér” c. egyéni kiállításom, ennek jelentős része már elektrográfiai alkotásokat tartalmazott.

Miért szereted ezt a műfajt?

Kis helyen, nagy lehetőségekkel, gyorsan lehet alkotni is.

Kik hatnak a munkásságodra?

A gondolkodó emberek és a hasonszőrű művészek.

Szeretnénk, ha betekintést adnál az elektrográfiai alkotói módszeredbe.

Általában egy már meglévő kézi munka, festmény, grafika vagy motívum a kiindulás, ahhoz keresek vagy alakítok újabb felületeket, rétegeket a meglévő fotógyűjteményemből.

Hagyományos technikákkal is dolgozol. Mi a különbség a digitális és a hagyományos alkotói módszer között? Hogyan lehet egyensúlyt tartani a különböző munkamódszerek között?

A festés mellett leggyakrabban alkalmazott technikám a szerigráfia. Újabban az előkészületi fázisokban itt is felhasználom a digitális technika adta lehetőségeket. Míg a szitázáshoz méretes műterem és felszerelés szükséges, addig egy-egy elektrografika megszületése az IC-n egy laptoppal utazva is lehetséges.

Mikor lettél a Magyar Elektrográfiai Társaság tagja? Miért fontos számodra ez a tagság? Mit adott a Társaság neked?

2004-ben, de már előtte is szerepeltem a MET kiállításain. Ez nagyon aktív, jól szervezett társaság, sok a kiállítás, tanulni is lehet egymástól, lehetőség van az önképzésre, továbbfejlődésre.

Most éppen min dolgozol? Milyen téma foglalkoztat? Hol találkozhatunk a munkáiddal legközelebb?

A tavasszal sokat utaztam és a változó/változatos magyar táj inspirált egy sorozat megalkotására, ami egyelőre még nem digitális technikával készül. Ebből a XVII. Táblaképfestészeti Biennálén lesz látható egy művem. Digitális művekkel Kaposváron a Rippl-Rónay Fesztiválon, a 6. Textilművészeti Triennálén Szombathelyen és a G5 Nemzetközi Grafikai Biennálén, Sepsiszentgyörgyön válogatták be a munkáimat, de készülök a II. Nemzetközi Digitális Triennáléra is.

Az itt bemutatásra kerülő alkotásod mikor készült, miért ezt a munkát választottad?

Az itt látható bibliai indíttatású „Égi létra” c. kép 2017-ben készült, a Reformáció 500. évfordulójának évében. Azon újabb munkák közül való, amelyek még nem szerepeltek kiállításon, ezért gondoltam, hogy itt debütáljon.

 Kántor J Égi létra II 2017     Égi létra, 2017. tintasugaras nyomat, 100x70 cm

 

A HÉT 3 MŰVÉSZE

Detvay Jenő, Gábor Enikő, Herendi Péter

 

Interjú Detvay Jenő fotóművésszel

DETVAY MG 7388 vv  https://detvay.wordpress.com/
   https://issuu.com/detvay
   Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. 
   Telefon: +36 30 859 4022

  Legfontosabb díjai:
  2000. Europlakát különdíj, (Egyél, Jenő)
  2004. @®© ART AND ADVERTISING,
  2004. AKT Fotográfiai Biennálé, Esztergom, II. díj
  2012. MATRICÁK – Zsűri díja

Mikor kezdtél el elektrográfiai alkotásokat létrehozni?

1988-ban.

Miért szereted ezt a műfajt?

Komplex. Többféle megvalósítási módra ad lehetőséget.

Kik hatnak a munkásságodra?

A művészetről azonosan gondolkodók és alkotók.

Szeretnénk, ha betekintést adnál az elektrográfiai alkotói módszeredbe

Érzelmek, gondolatok és kíváncsiság.

Hagyományos technikákkal is dolgozol. Mi a különbség a digitális és a hagyományos alkotói módszer között? Hogyan lehet egyensúlyt tartani a különböző munkamódszerek között?

Nem a technikai megvalósítás a fontos, hanem az oda vezető út. A megfogalmazás és a közvetítői akarat. A vízió maga.

Mikor lettél a Magyar Elektrográfiai Társaság tagja?Miért fontos számodra ez a tagság? Mit adott a Társaság neked?

2004-ben lettem a társaság tagja. Fontos, hogy egy olyan közösség tagja legyek, ahol beszélgetéseken, kiállításokon keresztül hasonlóan gondolkodó és alkotó emberekkel találkozhatok.

Most éppen min dolgozol? Milyen téma foglalkoztat?

Semmin nem gondolkodom. Izgatottan várom, hogy mi lehet az, ami majd felkelti az érdeklődésemet.

Az itt bemutatásra kerülő alkotásod mikor készült, miért ezt a munkát választottad?

2014-ben. Tetszik. Jó lenne, ha mások is látnák.

DETVAY DSCN7829 4ffpp kCím nélkül, 2014. fotó, szkennelés, számítógép, 80x80 cm

 

Interjú Gábor Enikő képzőművésszel

Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

  Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

  Legfontosabb díjai:

  Pécsi József ösztöndíj (1996-1998)

  Camera Obscura - Esztergomi Fotográfiai Biennálé Fődíja (2000),

  MEGA-PIXEL – Digitális Alkotások Országos Tárlatának díja (2014)

 

 (Portréfotó: Varga László)

Mikor kezdtél el elektrográfiai alkotásokat létrehozni?

Az analóg fotó felől érkeztem erre a területre. Akkoriban a teremtett valóság kérdései foglalkoztattak. Arra voltam kíváncsi, hogy egy manipulált kép hogyan érvényesül analóg, illetve digitális környezetben. 2007-ben a „Valóságcsapdák” című sorozatomat hagyományos fotópapírra készítettem, azonban a képek alapja egy, a számítógép által összerendezett negatív kép volt.

Miért szereted ezt a műfajt?

Folyamatosan kísérletezem a különböző technikákkal. Szívesen használok hétköznapi eszközöket, mint például fénymásolót, írásvetítőt, szkennert. Érdekel, hogy ezek a rohamosan fejlődő technikai médiumok az eredeti elvárásokon túl (vagy éppen ezekkel szemben) milyen további lehetőségeket rejtenek a képalkotás területén.

Kik hatnak a munkásságodra?

Talán nem is annyira személyek, mint inkább egy-egy korszak a technikai kép történetében, amely különösen fontos a számomra. A fotográfia felfedezésének időszaka vagy a Bauhaus kísérletei éppúgy meghatározóak, mint a digitális forradalom által bekövetkező változások.

Szeretnénk, ha betekintést adnál az elektrográfiai alkotói módszeredbe.

Általában a téma határozza meg magát a metódust és ez fordítva is igaz. Az alkotás folyamata jelentős szerepet kap a munkáimban, a mű szerves részévé válik. Éppen ezért nincs bevált recept, gyakorlatilag minden sorozatom más módon készült.

Hagyományos technikákkal is dolgozol. Mi a különbség a digitális és a hagyományos alkotói módszer között? Hogyan lehet egyensúlyt tartani a különböző munkamódszerek között?

Ez nagyon izgalmas kérdés. A fotográfia felől nézve pedig különösen az. A digitális és az analóg technika gyökeresen eltér egymástól. A kémia alapú fotó kiszámíthatatlansága és bonyolult processzusa szemben a matematikai elveken működő képalkotás előre programozott, ugyanakkor végtelennek tűnő lehetőségeivel. Mindkettőnek megvan a létjogosultsága, de egészen másképpen közvetít. Éppen ezért használom mindkét technikát, gyakran egy munkán belül is, hogy megvilágítsam ezeket a különbségeket.

Mikor lettél a Magyar Elektrográfiai Társaság tagja? Miért fontos számodra ez a tagság? Mit adott a Társaság neked?

A MET működését lényegében már a kezdetek óta nyomon követtem, hiszen sokan vannak a tagjai között olyanok, akikkel annakidején a Bolt Galériában rendszeresen kiállítottunk. Az ő lelkesedésük vezetett el a Társasághoz, mígnem 2013-ban tagja, majd egy évre rá alelnöke lettem. Számtalan kiállítás, esemény és kiadvány fűződik a Társaság nevéhez, melyeknek részese voltam az elmúlt öt évben.

Most éppen min dolgozol? Milyen téma foglalkoztat? Hol találkozhatunk a munkáiddal legközelebb?

Egyszerre több dolog is foglalkoztat, de mostanában leginkább egy írásvetítőből származó Fresnel-lencsén keresztül nézem a világot. Ebből születik a legújabb sorozatom, amely a tervek szerint a szekszárdi Nemzetközi Digitális Triennálén kerül majd kiállításra.

Az itt bemutatásra kerülő alkotásod mikor készült, miért ezt a munkát választottad?

Az „Egy perc gomba” című munkámat 2016-ban készítettem és lényegében magába foglalja mindazt, ami az elmúlt néhány évben foglalkoztatott. Három csiperkegomba egy perc alatt megtett útját követhetjük nyomon a szkenner segítségével, két különböző megvilágításban.

Gabor Eniko Egy perc gomba 2016 70x100 cmEgy perc gomba, 2016. vegyes technika, 70x100 cm

 

 

Interjú Herendi Péter elektrográfus, fotóművésszel

Herendi Péter   www.herendipeter.wordpress.com
   Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
  +36 30 408 2849
   H-1223 Budapest Aszály utca 17

  Legfontosabb díjai:  
  2002. MATRICÁK Kisméretű Elektrográfiák Nemzetközi kiállításának díja  
  2003. VII. Győri Nemzetközi Rajz- és Grafikai Biennálé / Fődíj,
  2012. Balogh Rudolf-díj
  2014. Simsay Ildikó-díj       

                       

Mikor kezdtél el elektrográfiai alkotásokat létrehozni?

1982-ben fénymásolatokat, xeroxokat kezdtem készíteni.

Miért szereted ezt a műfajt?

A lehetőségek tárháza.

Kik hatnak a munkásságodra?

Remélem senki.

Szeretnénk, ha betekintést adnál az elektrográfiai alkotói módszeredbe.

Nincs módszer. Kigondolom, nyomkodom a gombot, egyszercsak kész.

Hagyományos technikákkal is dolgozol. Mi a különbség a digitális és a hagyományos alkotói módszer között? Hogyan lehet egyensúlyt tartani a különböző munkamódszerek között?

Kétféle lehetőség közül választok. Vagy egy meglévő képet, illetve tárgyat digitalizálok (szkennelek), és ebből lesz az alap, vagy a számítógép adottságait használva alakítom képpé mondandómat.

Mikor lettél a Magyar Elektrográfiai Társaság tagja? Miért fontos számodra ez a tagság? Mit adott a Társaság neked?

2001-ben, alapító tag vagyok. Jó társaság, jól érzem magam közöttük.

Most éppen min dolgozol? Milyen téma foglalkoztat? Hol találkozhatunk a munkáiddal legközelebb?

Régebben kezdtem, de még mindíg foglalkoztat egyfajta digitális festőiség mint műfaj megalkotása. A II. Nemzetközi Digitális Triennálén, Szekszárdon fogok kiállítani, ősszel.

Az itt bemutatásra kerülő alkotásod mikor készült, miért ezt a munkát választottad?

2018-ban. Azért választottam, mert ez a legújabb.

Herendi Szín 2Szín 2. 2018. elektrográfia, 70x70 cm

 

Meghívó – Függőség

a Kaposvári Egyetem (KE) Rippl-Rónai Művészeti Kar hallgatóinak bemutatkozása

MET Galeria meghivo Fuggoseg 1 01

Megnyitó: 2018. május 10-én, csütörtök, 17 óra

A kiállítás a MET és a KE együttműködésével jött létre.

Megnyitja: Szigethy Anna képzőművész

Kiállítók:

Doholuczki Hanna, Illés Eszter, Kardos Eszter, Katics Veronika, Peck Arnold, Seregély Alekszandra, Simon Ferenc, Szabó Tamara, Szűcs Kata, Törteli Zsombor, Varga Viktor


Kurátorok: Uhl Gabriella KE, Haász Ágnes MET

Kiállítás megtekinthető: 2018. május 10-30. között
Cím: H-1117 Budapest, Bölcső u. 9. földszinti sor 1.
T: +36 30 612 235, +36 30 675 5206
Nyitva: kedd, szerda, csütörtök 14-18 óráig



Függőség

A MET és a Kaposvári Egyetem Rippl Rónai Művészeti Kara együttműködésének keretében 2o18 májusában a karon működő Makovecz szakkollégium hallgatói mutatkoznak be. A szakkollégium célja, hogy a tehetséges hallgatókat segítse és inspirálja a további alkotói pálya alakításában. A MET galériában a szakkollégium diákjainak legutóbbi féléves projektje mutatkozik be, amely az addikció témaköréhez kapcsolódik. A függőség filozófiai, irodalmi, politikai és tágabb értelemben vett kulturális aspektusainak kritikai vizsgálata a közelmúltban önálló területté nőtte ki magát. Az új elmélet az addikciót mint a modernitás egyik legfontosabb filozófiai és kulturális problémájaként jelöli meg. A diákok által végzett művészeti kutatások összefoglaló alkotásait tekinthetik meg a tárlaton.

Uhl Gabriella egyetemi docens KE

MET Galeria meghivo Fuggoseg jav

MET Galeria meghivo Fuggoseg 3 01

Impresszum
  • Hungarian Electrographic Art Association/HEAA

    Telefon: +36-1-208-5090
    Mobil: +36-30-612 - 0235
    E-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
    Kapcsolat:HAász Ágnes elnök
    E-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
    Mobil: +36-30-657-5206
    MET Galéria 1117 Budapest, Bölcső u. 9. fsz. üzletsor 1.

fb art Vimeo Icon 01

Együttműködő partnerek

MKLOGO      ArtKalauz logo s


Médiapartnerek

kepiras header3  sp logo feher jpg  Logo m muhely folyoirat feher  újművészet  ikon  műértő  Dokuweb